Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 2. (1974)
Szabó, J. B.: Biológiai egyensúly vagy egybehangolt sorozatfejlődés?
pótok" megőrzését kívánja a Homo sapiens oeconomicustól elvárni, végső fokon oda vezet, hogy az emberiség életfeltételeit pusztán romantikából - nem óhajtja előnyösebbé tenni. Ez az álláspont pedig antihumánus, mert az emberi nem - az élővilág törzsfájának egyidejűleg társadalomban is élő "klimax"-a - a saját jól felfogott anyagi érdekeit illetően nem kívánja maximálisan felhasználni a természetadta lehetőségeket a saját maga testi és szellemi jólétének emelésére. Egyetértek JERMY és SZELÉNYI szemléletével, hogy alapvető hiba az emberi tevékenységet a természettől elvonatkoztatni és az embert már eleve mint a természet megrontóját szemlélni. Az ember éppen annak következtében vált a természet céltudatos felhasználójává,inert a SZELÉNYI által felfedezett zoocönológiai táplálkozásbiológiai életformák szinte mindegyikét (a: corrumpens elemek = növényi energiát közvetlenül felhasználó állatok; b: sustinens elemek = fenntartók, beporzást végző állatok; c: obstans elemek = állománycsökkentő - ragadozó, parazita - állatok; d: interkaláris elemek = élettelen szerves anyagokat felhasználó állatok) tudatos, társadalmi tevékenységgel hasznosítani képes saját életének optimális fokon történő biztosítása céljából. Ezzel szukcinogén tényezővé, új sorozat megindulásának kiváltó tényezőjévé lett(DUDICH). A felsorolt indokok alapján meggyőződésünk, hogy az egybehangolt sorozatfejlődés fogalmában egyértelműen vissza fog tükröződni mind a növénytársulások, mind - a jelen vizsgáló módszereinkkel tanulmányozható állategyüttesek valósága. Az ember szubjektív - érdekeit sértő vagy kielégítő - szemléletére szeretnék először is néhány közismert példát felhozni. Ezekkel a páldákkal a természetben folyó "konkurrenciát" és "ke— exisztenciát" figyelembe nem vevő emberi szemléletmódot szeretEzidŐszerint az áll ategyüttesek csak a statisztikai módszerekkel elemezhetők, mivel a táplálékláncok megismerése igen hosszadalmas, bonyolult munka és gyorsabb az emberi beavatkozás üteme, mint a közös energiaforrás alapján történő állattársulások felderítési üteme . 12
