Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika: Újkőkori, AVK telep Kál-Mayer tanyán. Előzetes ásatási eredmények

Gutay Mónika ÚJKŐKORI, AVK TELEP KÁL-MAYER-TANYÁN Előzetes ásatási eredmények Előzmények Szabó János József 1993-ban terepbejárást, Kovács Katalin 2016-ban adatgyűjtést és Buránszki Nóra 2017-ben terepbejárást végzett a lelőhelyen. A terepbejárások nyomán fel­színi szarmata telepnyomokat jelentettek be. Az M3-as autópálya és Eger közötti gyorsforgalmi útszakasz déli ütemének beruházása során Gallina József Zsolt ásatásvezető régész 2017. június 24. és 25. között, illetve 2017. július 2-án Kál-Mayer-tanya régészeti lelőhelyen próbafeltárást végzett. A régészetileg po­zitív feltárt terület: 249 m2 nagyságú volt. A lelőhelyen 4 db 2 m széles és 30 m hosszú kutatóárkot nyitottak. A mélységük 60-80 cm között változott. Az északi árokban 5 db újkőkori, neolitikus gödör került elő (dokumentálásuk eredetileg Füzesabony, Rókalyuk néven történt meg). A másik 3 db árokban további 5 db jelenség (4 gödör, 1 cölöphely) került elő, melyekben korhatározó leletet nem találtak. A megnyitott kutatóárkokban elő­került objektumok alapján a lelőhely észak-északnyugati irányba kb. 120 m-rel bővült, míg dél-délnyugati kiterjedése legalább 40-50 m-rel északnyugati irányba eltolódott.1 Az újkőkori, AVK telep feltárása A lelőhely az M3-as autópálya két oldalán, az M3-as le- és felhajtó ágainál a Laskó patak egykori morotvaága mellett, alapjában véve 116 m tengerszint feletti magasságban, egylapos dombháton terül el. Kál-Mayer-tanya lelőhelytől Kál-Szabari-tanya, Kál-Kályi-fertő (elsősorban) szarmata lelőhelyek nyugati irányban 1 km-re, illetve 500 m-re és Füzesabony-Gubakút újkőkori; AVK lelőhely 3 km-en belül keletre található. A Csörsz-árok déli irányban 750 m-re húzódik. 2017. október 16. és november 21. között Kál-Mayer-tanya lelőhelyen; elvégeztük a megelőző feltárást. A kutatást az M25 autóút déli ütemének megépítése tette szükségessé. A feltárt terület összesen 11 030 m2, ebből a régészetileg fedett terület 4763 m2 ( 1. kép). A lelőhelyen kizárólag neolitikus AVK telepjelenségeket azonosítottunk. Összesen 141 ob­jektumszámot és 284 stratigráfiai egység számot osztottunk ki (2. kép). 83 db gödör került elő, melyek verem és hulladéktároló gödörként funkcionálhattak. Ezenkívül 4 db agyagki­termelő gödröt, 4 db kutat, 43 db cölöphelyet (melyek házakhoz és tároló helységekhez tartozhattak) és két zsugorított vázas sírt tártunk fel. A humuszosodott agyagos réteg vas­tagsága átlagosan 50 cm és 70 cm közötti mélységekben változott. Az altalaj sárga és sár­gásbarna színű réti öntéstalaj. A neolitikus telepen belül feltűnő volt a mély tárológödrök, a nagy kiterjedésű agyagkitermelő gödrök és a nagyszámú kutak jelenléte. A4 db kút jelenlé­te utalhat a természetes vízforrások közelségének hiányára. Feltételezhető, hogy a későbbi időszakokban ezért már más emberi közösségek nem is telepedtek meg a területen. A cölöphe-1 Gallina 2017. 57 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom