Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)

Gutay Mónika: Újkőkori, AVK telep Kál-Mayer tanyán. Előzetes ásatási eredmények

2. kép Drónfelvétel a lelőhelyről (fotó: Rácz Kristóf László)

lyek egymáshoz viszonyított rendszertelensége az erózió pusztító hatásával és a telep több fázisú megtelepedésével magyarázható. A két sír egymástól távolabb került elő. Az egyik sír a humuszosodott rétegben volt elég rossz állapotban. Amásiksír jobb állapotban került elő több tárológödör környezetében. A sírgödör szabálytalan volt. Az arckoponya délnyugatra nézett, a lábak zsugorított pozícióban voltaic. Az elhunytnak egy összetört edénymelléklete volt, nem messze az arcától elhelyezve. Az eltemetett egyén valószínűleg nő lehetett a koponya jellegek alapján. A lelőhely kitűzött poligonjától délkeletre neolitikus felszíni leletek: kerámia töredékek, szerszámkövek, paticsdarabok és pattintott kövek kerültek elő. A lelőhely a felszíni leletek szóródása alapj án délkeleti irányban folytatódik. A neolitikus lelőhely tengelyének az iránya északnyugat-délkelet.2

Régészeti leletanyagok Kerámiák

Díszítés nélküli kerámiatöredékek

Feldolgozás után a leletanyagban 1901 db az oldaltöredék, 149 db a ragasztott oldaltöredék, 163 db az aljtöredék, 40 db a ragasztott aljtöredék, 237 db a peremtöredék, 1 db a profil, 40 db a ragasztott peremtöredék. 11 db a bütyöktöredék és 27 db a fültöredék. A ragasztott töredékeiméi nem tüntettük fel, hogy hány darabból lettek összeillesztve.

Szürőedények

7 db a szűrőedény töredékek száma, 1 db a ragasztott szűrőedény töredék (5. kép 5-6.)

2 Gutay2017. 58