H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Császi Irén: Bakó Ferenc a népszokások kutatója
Császi Irén BAKÓ FERENC A NÉPSZOKÁSOK KUTATÓJA Bakó Ferenc a Pázmány Péter Tudomány Egyetem hallgatójaként Györffy István néprajztudós tanárától kapta a gyakorlati, terepmunkára irányuló feladatokat. Györffy jelölte ki a kutatási témát számára, az emberi élet nagy ünnepeit, a születés, a keresztelő, a lakodalom szokáskörét, mely ciklus gyűjtésével 1938-ban kezdte kutatómunkáját. Gyűjtőfüzetei e korai időszakból galgamácsai szokások kutatásával indulnak. Györffy volt az, aki fényképezőgépet adott Bakó Ferenc kezébe, ő maga így emlékezik vissza egy róla készült riportban:1 „Györffy elmondta, hogy kell a gépet kezelni, be kell állítani a távolságot, az időt, és elmondott egy verset is, az utolsó sorai így hangoztak: és ha kész vagy fordíts, hogy a végén ne ordíts.' Györffy indította el Galgamácsára: „azt mondta nekem Györffy: Ki mész fiam Galgamácsára, ott megkeresed a Gönyey tanár urat és megkéred arra, hogy tanítson meg téged fényképezni. Kimentem Galgamácsára, az Urnapi körmenet már elindult, egyszer csak látom, hogy állványra rá volt téve egy régimódi, műtermi fényképezőgép, mögötte állt egy fekete lepellel letakart fejű ember, akiről gondoltam, hogy Gönyei tanár úr lehet. Megismerkedtünk, s tőle is nagyon sokat tanultam. Azt mondta: Ha kimész, a faluba mindig vigyél magaddal fényképezőgépet és mindigfényképezz, mert ezek a képek 50 év múlva megismételhetetlenek lesznek"1 2 3 Egész életére kihatott ez az útravaló, Bakó Ferenc fotói a néprajztudomány számára kiváló kordokumentumok, láthatóvá tették a Palócföld településeinek megismételhetetlen vizuális pillanatait. Elmondása szerint közel 12.000 felvételt készített, ebből a Dobó István Vármúzeum Fotótára 11.669 db-ot őriz, de jelentős a feldolgozás alatt álló Bakó Adattárban, a Néprajzi Múzeum és a sárospataki Rákóczi Múzeum gyűjteményeiben fellelhető fotóinak száma is. A terepmunka módszertana egész tudományos munkásságát meghatározó, alapvető jelentőségű munkamódszer volt. Egy-egy településen gyűjtőfüzetbe rögzítette a kutatott témát, az adatokkal párhuzamosan a filmtekercsek fotófelvételeiről is feljegyzést készített, melyben a téma mellett a pillanatnyi időjárási fényviszonyokat és az objektív és a téma távolságát méterben is megadta.' Helyszíni fotóit háromlábú állványról készítette, melyet a boldogi menyasszonykalács díszítéséről készült felvételén a tükörben láthatunk. A fényhatások kedvező elérése miatt sokszor olyan helyzeteket rendezett, melyek a valóságban nem történtek meg, a szobabelső tárgyait az udvaron fotózta, így láthatjuk a szemeruhával leterített bölcsőt a kisbabával. Kezdeti gyűjtéseiről, beszámolója a galgamácsai kiszállásról 1939. június 4- 20. között, az alábbi szokások kéziratos leírása összegzi: Luca napja, Karácsony, Betlehemes játék, Nagycsütörtök, Húsvét, Pünkösd, Péter-Pál, Szent Iván nap, Szüret, Lakodalmi rikkantok.4 E korai gyűjtések és felvételek egy része a Dobó István Vármúzeum Fotótárában és a Bakó Adattárban, valamint a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattár Gyűjteményeiben található. Bakó Ferenc a múzeumi munkát a Magyar Nemzeti Múzeum elnökségén kezdte, majd a Néprajzi Múzeumba került. 1950-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja kinevezte a sárospataki Rákóczi Múzeum vezetőjének, ahol a várban egy teljesen új múzeumot hozott létre. 1952 decemberében helyezték át Egerbe, ahol 1979-ig múzeumigazgatóként dolgozott, 1962-től a megyei múzeumi szervezet vezetője volt. Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria népművészeti 1 Dobó István Vármúzeum Fotótára, Peteresák Tivadar beszélgetése Bakó Ferenccel. 2 U.ü. 3 DI V BA (Dobó István Vármúzeum Bakó Adattár) 96/5., 96/6., 96/21. Bakó Ferenc gyűjtőfüzetei. 4 Dl VBA 965/2015. 85
