H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Császi Irén: Bakó Ferenc a népszokások kutatója

magángyűjteményének megszerzésével megalapozta az ország egyik jelentős néprajzi gyűjteményét. Létrehozta és gyarapította a Történeti, Néprajzi, Képző- és Iparművészeti, Irodalomtörténeti, Régészeti gyűjteményeket, a gyűjteményi adattárakat, melyben nemcsak feljegyzések, hagyatékok, gyűjtések kaptak helyet, hanem a sok ezerre menő fényképarchívum is. Rendszeresen végezte a helyszíni néprajzi gyűjtés, leltározás, nyilvántartás munkáját, melynek eredményeként tárgyak, leírások, fotófelvételek kerültek a múzeum gyűjteményeibe. A néprajzi tárgyi gyűjtemény Bakó Ferenc gyarapításaként 1954 tétellel, a Néprajzi Adattár 751 dokumentummal növekedett, melyekből népszokások témában 1952 és 1982 között az alábbi településeken végzett gyűjtéseket: Bekölce, Mikófalva (1952), Boldog, Felsőtárkány, Bélapátfalva, Egerbocs, Mátraszentimre, Abasár, Gyöngyöstarján, Eger, Sarud (1953), Sarud, Gyöngyösoroszi, Szihalom, Bekölce, Felsőtárkány (1954), Sirok, Pétervására, Hatvan, Terpes, Felsőtárkány, Bekölce, Hevesaranyos, Kistálya (1955), Egeresein, Gyöngyössolymos (1956), Szűcs (1958), Ostoros, Novaj, Besenyőtelek (1961), Felnémet, Szarvaskő (1963), Nagyréde, Egerbocs, Tárnáméra (1964), Recsk (1982).

1. kép Úrnapi körmenet, Galgamácsa, 1938 (fotó: Bakó Ferenc - DIV BA)

Empirikus adatgyűjtésen alapult az 1968-ban megindult, és az 1980-as évekig áthúzódó „Palóc kutatás”, melynek módszertani kérdőívei a néprajztudomány hagyományos tudásterületeinek a felmérését szolgálták. Eredményei nemcsak a magyar, hanem az európai néprajztudományban is kimagaslóak.

Bakó Ferenc néprajzi kutatómunkájának egyik nagy területe volt a palócok gazdag szokásvilága. A Palócföldön kutatta az emberi élet fordulói közül a lakodalom szokásrendjét, regionális jellemzőit, társadalmi hátterét, s a szokás változását. Számos tanulmánya jelent meg e területről kutatásai kezdetén, 1948-ban Örhalomból a menyasszonyi ágy elszállításának rítusáról írt.5 Az 1950-es évektől e témában intenzív kutatást indított el. A Dobó István Vármúzeum Fotótárában mutatózott Bakó fotók alapján tudjuk, hogy 1953 és 1962 között összesen 17 település lakodalmát dokumentálta. 1954-ben a no5 Bakó 1948.145-149.

86