H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója

9. kép Siroki faragásét kő oszlopok 1913-ból, Sirok, 1971 (fotó: Bakó Ferenc - Dl V Fotóadattár 24227.)

a kőből épült oromfal. Tegyük hozzá, hogy a vakolatdíszes házoromzatok divatja a 19. század közepétől a Sajó és a Rima völgyében is kimutatható. Ezek terjesztésében, miként a kő- és téglaoszloppal épült ámbitusok (tornácok) terjesztésében, a gömöri, borsodi „kőműves falvaknak”, pl. Hangony, Szentsimon, Dobóca, Gömörpanyit stb. igen nagy szerepük volt. 1 Vakolatdíszes házhomlokzatot Bakó Ferenc Észak-Ffeves több pontján megörökített (pl. Bükkszék, Demjén, Rózsaszentmárton), a megye síksági részein pedig a díszes deszkaoromzatokat dokumentálta. 2

Elemezte a kőből és fából készült díszes ablak- és ajtókeretek, zsalugáterek, ablaktáblák, félajtók elterjedtségét, divatját, funkcióját. Dokumentálta a paraszti lakóházak homlokzati díszének, mint rangos dekorációjának történeti útját a kúriáktól a jobbágyfelszabadulás után épült kisnemesi 71 72

71 Gróh 1907.; Tichy 1939.; Paládi-Kovács 1982.92.

72 Bakó 1976. 144-150.

63