H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Paládi-Kovács Attila: Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója
és paraszti lakásokig. Rámutat, hogy a tornác, az ámbitus a család lakóterének kibővítésére adott lehetőséget, hiszen pihenő- és munkahelyként, tároló térként is szerepet kapott a lakók életében. Nemzedékek során egy-egy része bezárult, kamrának, nyári konyhának adott helyett, más igények esetén pedig üveges verandává alakult. ’ Heves megyében a tornác első említéseit az 1700-as évek közepéről idézi, s megállapítja, hogy az 1800-as évek elejéről ismert tornácok faoszlopokkal épültek. A megye síksági részein később is a faoszlopos paraszti épületek voltak túlsúlyban.73 74 75 76 77 Csupán a tehetősebb családok tudtak a kőfaragó központokból (Sirok, Tarnaszentmária, Demjén stb.) kőoszlopokat beszerezni. A mestergerendát a szoba közepén alátámasztó oszlop és annak elnevezése (boldoganya, boldogasszonyfája) a palóc házról értekező szerzők írásaiban 1857 után rendre szerepel, mint valami et- nikus specifikum, amelyhez különféle mágikus, vallási képzetek fűződtek. A Malonyay Dezső szerkesztésében megjelent népművészeti sorozat V kötetében olvasható: „A bódoganya nevű oszlop palóc különlegesség [... ] tölgyfából való hasábos vagy hengeres oszlop, mely a szoba közepén áll a mestergerenda alatt. Régi palóc házaknál [...] gyakori volt... " Ennek a szerkezeti elemnek az eredetét Bakó Ferenc a következőképp magyarázta: „A síkvidéki ágasnak nevezett boldoganya genezise eléggé világosan bontakozik ki. A szerkezeti forma fejlődése folyamán az ágas funkciót cserélt és a szelemen helyett a mestergerenda alá került...”6 Ezt a fejtegetést a Palócok Hl. kötetében kiegészítette és megvilágította a következő magyarázattal: „Eredetileg a szelement [oromgerendát] tartotta, majd a szarufás meghonosodása után a mestergerenda megerősítése érdekében megrövidítették és párosán vagy hármasával ennek alátámasztására állították be.” Kitartó terepkutatásainak köszönhető, hogy a ház középoszlopának emlékét Heves megye falvainak kb. 70%-ában sikerült rögzítenie. Ehhez a magyarázathoz azt kell hozzáfűzni, hogy a mestergerenda a födémet tartotta, a szarufás tetőszerkezet pedig feltehetőleg a padlás létrejöttével, a födém elterjedésével járt együtt. Ezek a jelentős szerkezeti változások kihatottak a tűzhely, a belül fűtős kemence és a füstelvezetés építményeire, továbbá a kürtő formájára és a padláson megépített szikrafogóra, fekvő aknára is. A Palócföldön az imént említett változások nyomán terjedt el a fekvő kémény, amit a vidék népe többnyire kis kemence néven ismert. Meggondolkodtató Balassa M. Iván feltevése, miszerint a mestergerenda alátámasztását az tette szükségessé, hogy a belül fűtős kemence füstjének elvezetésére épített fekvő kémény nagy súllyal nehezedett a mester- gerendára. Feltevését azzal indokolja, hogy ahol a füstelvezetésnek más módjával éltek, pl. szabadkéményt építettek, ott a ház középoszlopa, a boldoganya nem ismeretes.78 79 A ház középoszlopának kultikus szerepét, valamint a boldoganya terminus értelmezését, szakrális hátterét többen is vizsgálták (pl. P. W Schmidt, Gunda Béla, Vajda László, Schram Ferenc). Bakó Ferenc ezekre a fejtegetésekre tekintettel volt,'9 de az elnevezésre alapozott feltevéseknek már vajmi kevés közük van a népi építészet tárgyi világához. Bakó Ferenc a népi építészet és településkutatás minden tárgykörét történetiségében, korokon átívelő módon vizsgálta. Az általa látott és dokumentált tárgyi valóságot történeti változások, korszerűsödések eredményének tekintette, s nem elégedett meg a történeti folyamatok felvázolásával. Kereste az innovációk történeti hátterét, törekedett a változások indokainak, mozgatórugóinak kitapintására. A változást kiváltó tényezők közül kiemelten foglalkozott a hatalom, a hatósági szervek szerepével (pl. telepítési előírások, tűzrendészeti, erdészeti előírások, a faizás szabályozása, az állandó katonaság elszállásolásának kényszere), illetve a földesurak, a városok és a falusi nemesség építke73 Bakó 1976.167. 74 Bakó 1976.160-164. 75 Malonyay 1922.217. 76 Bakó 1967.238-239. 77 Bakó 1989.111.711. 78 Balassa 1994.156-157., 222-223.;Juhász 1994.25-27. 79 Bakó 1967.219., 238. 64
