H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Barna Gábor: Bakó Ferencről, a palóc és a csépai kutatásról
Ennek részemről egyik oka az volt, hogy időm és energiám nagyobb részét a tiszazugi kutatások keretében már jól megismert Csépa kutatására fordítottam, szerveztem a palóc „Tematikus és lokális monográfiák” sorozat következő kötetét. Ebben ösztönzőleg hatott, hogy a palóc kutatás elindulásakor Bakó Ferenc azt remélte, hogy sok ilyen kötet napvilágot lát, amire azután majd az összefoglaló tanulmányok megírását alapozni lehet. De addig csak a Jászdózsa, a Visonta és a Mátraderecske kötete, Henkey Gyula embertani tanulmánya jelent meg. Csépa esetében pedig külön tanulságosnak látszott egy sajátos társadalomtörténeti helyzet, egy palóc kirajzás kulturális képének feltárása és megrajzolása. Ami be is igazolódott. A csépai kötet ügye ettől kezdve a palóc kutatás részévé vált. A palóc kutatás aktuális 1980. évi tervébe Bakó Ferenc már a Csépa-kötet kiadásának előkészítését is felvette. Az 1980-as tavaszi megbeszélésen már látszott, hogy a palóc összefoglaló kötet nem készül el az eredetileg tervezett határidőre, 1980-ra. Ebben az évben volt igazgató váltás is a Dobó István Vármúzeum élén. így ettől az évtől Bakó Ferenc kötetszerkesztőként, megyei múzeumigazgatóként pedig Bodó Sándor szervezte a hosszan elnyúlt palóc kutatás lezáró éveit. A szerzőknek küldött leveleket ketten írták alá. 1982 márciusában kiderült, hogy a szerzők közül sokan nem végezték el a kijelölt kötelező húsz kutatóponton a tematikus gyűjtéseiket. Ezért 1982 májusában a Heves megyei kutatópontokra szervezett gyűjtést Bakó Ferenc, ahová autóval vitték el a szerzőket. Az öt faluba tervezett gyűjtésnek első részén magam is részt vettem. Onnan egyenesen a csíksomlyói búcsúba utaztam. A terepmunka folytatására 1983 első felében még lehetőség nyílt, amiről 1982. december 24-én kelt levelükben Bakó Ferenc és Bodó Sándor tájékoztatta a résztvevőket. (Még karácsony böjtjén is a palóc kutatáson dolgoztak!) így 1983 áprilisában és májusában Heves és Nógrád megyei kutatópontokon dolgoztunk. A szállást és utaztatást az egri múzeum megszervezte. Ám ekkor már írásba fektették a kéziratok megírásának formai szempontjait is, azaz kézzelfogható közelségbe került a tanulmánykötet elkészülte. 1983 szeptemberében az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén, Barabás Jenő szobájában volt még egy megbeszélés. Ekkor már világos volt, hogy a tanulmányok szerzői honoráriumának fedezete megvan, s ezt el kell költeni. A tanulmányok nagy része el is készült 1983 év végéig. Magam azonban csak 1984 elején adtam le a szerződésben rögzítettől sokkal hosszabb írásomat. Bakó Ferenc 1984. szeptember 17-i levelében jelezte, hogy Pócs Éva elkészült tanulmányom lektorálásával, a terjedelmi túllépésre vonatkozóan pedig megnyugtatott, hogy „ennyi terjedelemre a témának szüksége van”. 1985 év elejéről őrzöm még Bakó Ferenc néhány kéziratos levelét, kiegészítésre, újabb irodalomra tett javaslatát. 1985 végére készültem el a lektori vélemény alapján javított szöveggel. Bakó Ferencnek írott mentegetőző levelemben arra utaltam, hogy bár már tavasszal készen voltam az átírással, mindig találtam benne valami javítani valót.9 Közben pedig 1982-ben megjelent a csépai tanulmánykötet. Ennek előkészítése során szintén soros kapcsolatot kellett tartani Bakó Ferenccel. A tanulmánykötet elkészítésére ösztönzőleg hatott, hogy a Palóc tematikus és lokális monográfiák sorozata nem nagyon gyarapodott. Másrészt izgalmas kihívásnak tűnt az alaphelyzet, egy 18. század eleji palóc kirajzású település társadalmi és kulturális folyamatainak vizsgálata. További sajátossága volt a településnek, hogy kisnemesi község volt. Feltételezhető volt tehát egy viszonylag sokáig élő társadalmi elkülönülés, ami kedvezhetett a magukkal hozott kultúra egyes elemei továbbélésének. Az elképzelés még az 1970-es évek végén megszületett, s az eredeti tervek szerint Botka Jánossal és Szabó Lászlóval hárman szerveztük volna. Ám ebből Szabó László valamiért kihátrált. így a koncepció kidolgozása, a csépai terepkutatások szervezése, a szerzők animálása, a kiadás feltételeinek megteremtése rám maradt. Ennek kapcsán többször konzultáltam Bakó Ferenccel, főleg lakásán föl9 Barna 1989. [ 1991 ] 595-677. 43
