H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Palád i-Kovács Attila: A palócok kutatója, a palóc-kutatás szervezője
tel kell számolni, a nyugati, a közép- és a keleti palóccal, de szigorúan véve, még többel is. Ezért a palóc etnikum területének körvonalazásában az említett hangtani kritériumok még óvatosabban kezelendők. A közép-palóc néhány hangtani jellegzetességének - mint pl. apulatalizáció - ismertetése után felhívta a figyelmet a szókincs vizsgálatára. Megjegyezte, hogy igen hasznosnak látná egy középpalóc tájszótár összeállítását, beillesztését a meginduló palóc-kutatás terveibe.16 (Sajnos ez máig sem valósult meg.) Későbbi konferenciák és a kutatás térségi szűkítése - 1976, 1977 Az egri „palóc-konferencia” új lendületet adott a hazai táj- és népcsoport-kutatásnak. A palóc-kérdéssel kapcsolatban két 1968-ban megjelent tanulmányt érdemes kiemelni. Diószegi Vilmos A palóc etnokulturális csoport határa és kirajzásai címen közreadott, térképekkel és adattárral kiegészített dolgozata egy néphit-alak, a holdfogyatkozást okozó markoláb néven ismert hiedelemlény földrajzi elterjedtségét dokumentálta a Magyar Néprajzi Atlasz és a Néphit Topográfia adatai alapján. A két forrásbázis jól kiegészítette egymást. Északon nagyjából a Pintér Sándor falulistája nyomán körvonalazott terület rajzolódott ki, az Alföldön pedig a „palóc kirajzások” nagyobb része a markoláb lény hiedelmével vált ki környezetéből. A szovjet etnográfiából kölcsönzött fogalom, az „etnokulturális csoport” ennek a közleménynek a címében jelent meg először a magyar néprajzi irodalomban.1' A másik tanulmány A barkó etnikai csoport címen jelent meg a debreceni egyetem Néprajzi Intézetének évkönyvében. A Bükk mögött elterülő dombságon élő borsodi, gömöri katolikus népcsoport 19. századi említéseit, jellemzéseit, köznemesi és úrbéres jogállású lokális közösségeit, anyagi és folklór műveltségének jellegzetességeit tartalmazó közlemény rámutat arra a felekezeti, kulturális és házasodási határvonalra, amely a Rima-, a Sajó- és a Bán-völgyében húzódik a Barkóságnak nevezett földrajzi táj és a vele szomszédos gömöri és felső-borsodi református térség között.18 Nem vállalkozott a Barkóság és a Palócföld néphagyományainak elválasztására, tételes számbavételére. A Börzsöny térségében a palóc-kutatással párhuzamosan indult meg egy táji keretezésű néprajzi kutatás. A kollektíva által létrehozott tanulmánykötet 1977-ben jelent meg a Pest megyei múzeumi szervezet kiadásában. A vidék 10 településén kitöltötték a palóc-kutatás Felderítő kérdőívét is. Annak válaszai és A Börzsöny néprajza kötet tanulmányai alapján Ikvai Nándor úgy vélekedett, hogy talán Bernecebaráti és Kemence sorolható a palóc népcsoporthoz.19 Ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy Hont megye magyarsága magát huntyinak tartotta, nem palócnak.20 1976 decemberében a palóc-kutatás keretében folyó munka áttekintését szolgálta a Salgótarjánban megtartott újabb konferencia. A Balassa Iván elnöklésével folyó tanácskozás résztvevői meghallgatták Bakó Ferenc referátumát és további 14 szakmai beszámolót és hozzászólást. Ott hangzott el Paládi-Kovács Attila előadása is Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai címen, a nők által használt vászon hátitarisznya (négylábú tarisznya) köznapi és ünnepi, szentkútyi változatairól. A néprajzi tárgy elterjedtségének dokumentálásához nagyban hozzájárultak a Felderítő kérdőív kitöltött és a „palóc adattárban” őrzött lapjai.21 A kérdőív feldolgozásának további két esetét érdemes kiemelni. Schwalm Editnek a palóc lakodalmi kalács változatait, terminológiáját bemutató tanulmányát (1981), illetve a gyermekágyas asszony látogatásához, ellátásához szolgáló „poszrikos kendő"-t és magát a szokást adatoló és elemző cikkét (1982).22 Ez a három közlemény megmutatta a 16 Uo. 66., 69. Ez a javaslata sajnos nem került be a tervekbe, valódi palóc tájszótár máig sem készült. 17 Diószegi 1968.217. skk. 18 Paládi-Kovács 1968. 19 Ikvai 1977.; Bakó 1989.1.38. 20 A millenniumi monográfia nyomán így írja már Viski Károly is 1938-ban. 21 Paládi-Kovács 1977.177-204. A tárgy elterjedését bemutató térkép adattárában megtalálhatók a Felderítő kérdőívre történő hivatkozások. 22 Cs.Schwalm 1981.350-373.; Cs.Schwalm 1982.453-476. Sajnos nincs tudomásunk a Felderítő kérdőív további témalapjainak kiértékeléséről, adatai nyomán készült tárgy- és szótérképek publikálásáról. 3
