H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Palád i-Kovács Attila: A palócok kutatója, a palóc-kutatás szervezője

4. kép Részlet a Palóc ház kamrájából: a szúnyoghálós ágy Párád, 1964 (fotó: Kovács Éva - D1V Fotóadattár 12455.)

palóc anyagi műveltség három jellemző tárgyát és annak részletes szótérképét. A négylábú tarisznya, a morvány és a poszrik - miként a már említett markoláb is - kétségkívül része a katolikus palóc-barkó néptömb hagyományos műveltségének és szótárának. Elterjedtségük csaknem pontosan megegyezik a Pintér Sándor falulistája nyomán kirajzolódó Palócföld területével.

A palóc-kutatás vetette fel a népcsoportok és a népi műveltség térbeli tagozódásának olyan elméleti, fogalmi és módszertani kérdéseit, melyeknek a tisztázására 1977 őszén az előbb már említett sárospataki konferenciát összehívták. Hangsúlyt kapott a programban a kultúrák jellemzésére és térbeliségének megragadására szolgáló kategóriák értelmezése a szak nemzetközi irodalmára is tekintettel. A kulturális areák, a zónák és a népi kultúra zonális struktúrája, a kulturális régiók mellett a regionális tagoltság egyéb megközelítési lehetőségeiről is elmélyült referátumok hangzottak el.23 Martin György a magyar táncdialektusok és a néprajzi csoportok kapcsolódását elemezve rámutatott, hogy az északi népterület a táncbéli vonások alapján világosan két részre osztható, nyugati és ke23 Lásd az 1980-ban megjelent kötetben Gunda Béla, Barabás Jenő, Paládi-Kováes Attila és Hofer Tamás cikkeit. Paládi-Kovács 1980.

32