H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Palád i-Kovács Attila: A palócok kutatója, a palóc-kutatás szervezője
terület Balassagyarmat, Putnok, a Mátra gerince és az országhatár közé esik...”9 Ezen felismerést követően jelölték ki Barabás Jenő bevonásával azt a 20 települést, amelyre koncentrálva a későbbi években megindulhatott az intenzív terepmunka. A „palóc centrum” kutatópontjai négy korábbi vármegye - Nógrád, Heves, Borsod és Gömör - területén találhatók. Ez a térség nagyjából megfelel a Pintér Sándor által 1880-ban közölt falulista nyomán körvonalazható „Palócföldnek”. Az 1989- ben megjelent zárókötetek térképvázlatai túlnyomóan ennek a 20 kutatópontnak az adatait tartalmazzák. Palóc tanácskozás Egerben - 1967 A kétnapos tanácskozás negyven kutató részvételével, Tálasi István üléselnök vezetésével folyt le. Meghívott előadói - a néprajz és a folklorisztika kutatói mellett - történészek, régészek és nyelvészek közül kerültek ki. Két programadó előadást követően hét hosszabb hozzászólás következett. Bakó Ferenc a tervezett palóc-kutatás szervezeti és módszertani kérdéseit vázol2. kép Konuasszony a „fekű” -nek ebédet visz, Boldog, 1953 (totó: Bakó Ferenc - Dl V Fotóadattár 652.) ta. Foglalkozott a gyűjtőterület földrajzi kijelölésével, az öt megyére kiterjedő terepmunka indoklásával és hitet tett a néprajzi és nyelvészeti adatgyűjtés kérdőíves módszere, a levéltári és régészeti feltárások szükségessége, a történészeket, nyelvészeket, antropológusokat is bevonó „komplex kutatás” terve mellett.10 Barabás Jenő A palócok etnikai és néprajzi vizsgálatának problémái címen a kiindulásnál eldöntendő tartalmi kérdéseket vette sorra és tett konkrét javaslatokat. Szükségesnek látta egy „táji monográfia” elkészítését. Legelső lépésként javasolta „a palóc bibliográfia” összeállítását. Fontosnak ítélte az adattár felállítását és időszerűnek mondta egy jó „gyűjtési útmutató” kiadását. Minden fejezet első lépése egy „gyűjtési vezérfonal” összeállítása legyen! Kívánatosnak tartotta volna „településtörténeti kataszter” felállítását. Apolovec-kérdés tisztázása érdekében több szerző felkérését látta szükségesnek. „Az elindulásnál külön kell választani a honfoglalás kori polovecek kérdését a palócok mai kutatásától.”11 Nem szólt regionális palóc néprajzi atlasz és kérdőív beiktatásáról a készülő programba, amit utólag is sajnálni lehet. Nem foglalkozott a folklór témákkal sem, de volt néhány olyan tematikai javaslata, amit érdemes lett volna érvényesíteni a későbbi kutatásokban (pl. palóc öntudat, falucsúfolók, az egyházak szerepe a népkultúra formálódásában). Hosszasabban foglalkozott a kutatási terület földrajzi meghatározásával. Egy „józan munkahipotézis” kidolgozását szorgalmazta, és első lépésként már ekkor felvetette az ún. „palóc centrum” kijelö9 Bakó 1989.1.43-44. 10 Bakó 1968.10-13. 11 Barabás 1968.20., 28. 29
