H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva

zetiségű újjátelepítések között tipikus Kömlő falué, ez a 16. század vége óta lakatlanul állt. Az egri püspök 1770-ben meghirdetett felhívására, főleg környékbeli gazdák jelentkeztek és költöztek be a faluhelyre, melynek utcáit addigra már nyílegyenesen és derékszögben egymást metsző módon kijelölték. Szigorúan megparancsolták azonban a telepeseknek, hogy házaikat az utca vonalára építsék ki. A sakktábla alaprajzú Komlót később a táj legrendezettebb településének tartották. A vallásilag, társadalmilag és etnikailag is egységes lakosság katolikus és jobbágyi rendű volt.

5. kép Csányi dinnyés kunyhója, Boconád, - Csárda tanya, 1972 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 28861.)

Magyarok mellett nemzetiségi telepesek is érkeztek a vidékre. Már a 18. század elején megjelentek a szlovákok, akik a török időkben hozzájuk menekült magyarokkal jöttek vissza. Ez a spontán, tehát nem a birtokosok szervezésében lefolyt újjá település azonban nem eredményezett szabályos falu- és udvarformákat, mint a németek esetében.

Rájuk jellemző a Grassalkovich birtokon újjátelepített Kompolt példája. A rajna-vidéki németekkel és hollandokkal 1754-ben benépesített falu a Debrői uradalomhoz tartozott, és a telepesek mellett csak kevés magyar lakta, főleg uradalmi cselédek, akik később külön falurészt alakítottak ki maguknak. A német utca úgy tűnik, kezdettől fogva szabályos, sorházas volt, tehát a lakóházak és velük

177