H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Kis magyar néprajz - Bakó Ferenc a Magyar Rádióban Összeállította: Zábrátzky Éva

Ezek a szabályos falvak többnyire a török hódoltságot követő két évszázadban keletkeztek. Kialakulásuk körülményei többfélék, de mindig és mindenütt jelen volt valamiféle rendező elvés erő, mint a központi hatalom és az alája rendelt közigazgatás, valamint a települések közvetlen birtokosai, a földesurak. A kisnemesi birtokosság többnyire a fejlődést fékező tényezőnek bizonyult, mert minél több birtokos volt érdekelt a falurendezésben, annál nehezebb volt az érdekeket összehangolni.

A falvak egy része a középkortól folyamatosan fejlődik, sok száz éves létük során nem tudunk gyökeres

4. kép Komló, Ady Endre utca 54., i 960 (fotó: Bakó Ferenc - DIV F 9332.)

rendezésekről. Ilyen falu Felsőtárkány, Gyöngyössolymos, Szilvásvárad, ahol a telkek a településen átvezető országúthoz igazodtak. Más falvak kétbeltelkes fonnát örököltek, de a 18. században, a földesúr rendezte őket. Tiszanánát is az egri püspök rendezte át 1773-ban, megszüntetve az ólaskerteket, új telkeket, új utcákat méretett ki és régi házakat romboltatott le. Ezzel egy időben a lakosság jó része vallási okokból kicserélődött: a törzsökös reformátusok a falu déli részén kaptak helyet, hogy a katolikus új telepesek az északit foglalhassák el. A rendezés kiterjedt nemcsak az udvarok beépítettségére, a kútra, a kerítésre, hanem az épületek anyagára, nagyságára is, hogy megfeleljenek a katonai beszállásolás igényeinek.

A török után néptelenül maradt falvakat birtokosuk új lakosokkal telepítette be. A magyar nem- 176