H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
azt Halála után Hajnal fia, András folytatja elődei munkáját 1946-ig. Budapesten 1910 novemberében a Váci utca 17. szám alatt nyitotta meg műtermét, amely gyorsan a pesti írók, költők, festők, színészek, művészek kedvelt helyévé vált. Fényképet készített - a teljesség igénye nélkül - többek között Móricz Zsigmondról, Rippl-Rónai Józsefről, Tóth Árpádról, Juhász Gyuláról, Móra Ferencről, Bálint Sándorról, Kosztolányi Dezsőről és családjáról, Karinthy Frigyesről és Bartók Béláról. Móricz Zsigmond 1931. május 17-i naplóbejegyzésében így ír Rónairól: „Volt egy ötletem mostanában, hogy az írókról fényképeket csináltatni, s azokat árusítani. Egy Rónai nevű fényképész, a fényképészek egyesületének elnöke szorgalmasan járt feleségével a Nyugat-Estekre. Ezzel csináltattam. Eddig negyvenkét írót fényképezett le. A képek nem jók. Nem jelentékenyek. Nem elég művésziek. Túlzás és erőszakosság. De nincs egy fényképész sem, aki jobbat csinálna. Székely Aladár volt a mi korunk fényképésze, a legnagyobb művészek közül való e téren, de mint üzletember, nem hasznavehető. Öreg és lassú és üzletileg nem ügyes. Ez gyors és ügyes, de viszont nem elsőrangú érték. Az egész magyar élet így van. Tele vannak tehetséggel az embereink, de nem lehet velük hódító hadjáratra menni.'79 Műterme helyet adott az első magyar bábszínháznak, a Vitéz László Bábszínháznak. 1911-ben szabadalmat adott be, amit meg is kapott, a galvanoplasztikai eljárásra. Szabadalmát a philadelphiai Moore, Stern et Co. szabadalmi ügynökség vette meg. 1914-ben bevonult az első magyar honvédezredbe, ahol önkéntes, majd hadiapród. A szerb fronton megsebesült, majd kórházi ápolásra szorult hónapokon keresztül, ekkor brómolaj átnyo- mással katonatársairól 20 fényképből álló sorozatot készített. Visszakerül az orosz frontra, majd hazatérte után részt vesz a Belvárosi Színház megalapításában, amely a Vitéz László Bábszínház helyét volt hivatott átvenni. 1919-ben a bábszínház államosítását követően a bábszínház igazgatójának nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukását követően a bábszínházi életből a fényképezéshez tért vissza. 1924-től A Magyar Fotográfia c. lap főszerkesztője. Külföldi kiállításokon sorra jelennek meg fényképei ezekben az években. 1942-ben a zsidó származású fényképészként utoljára szerepelhetett kiállításon fényképeivel. A német megszállás alatt bujkálnia kellett. 1945-ben a Váci utcában lévő műtermét bombatalálat éri, melynek következtében súlyosan megrongálódik. Új műtermét a Teréz körút 17. szám alatt rendezi be. 1950-ben feltalálja a különböző érzékenységű brómezüstpapírt, majd szabadalmaztatja. nyugä-bSrätok HÖRE 12. kép Móricz Zsigmond író 1935 körül, Rónai Dénes fényképe (www.jelesnapok.oszk.hu) 79 Kincses 2006.50. 564
