H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
1954-ben kidolgoz egy eljárásváltozatot, a többrétegű guminyomást, majd a következő két évben szintén különböző eljárásokkal kísérletezik, kidolgoz egy új képhordozó anyagot, a heliographikát. 1964. április 8-án hal meg, 89 éves korában.80 Rónai Hajnal Rónai Dénes fivére, Hajnal 1881-ben született Egerben. 1910 novemberében az Eger hasábjain értesülhetünk Pető Ilonával történt eljegyzéséről.81 Feleségével többször olvasható a nevük az egri Izraelita Filléregylet, és az egri Torna Egyesület műkedvelő előadásainak szereplőinél: „és egy drámai játék, az «Egy perc»... egyfelvonásosban Rónai Hajnalné, Rónai Hajnal és Révi Pár dr. drámai játékukkal illeszkedtek a műsoros est nívós együttesébe.”*21916-ban megszületik fiuk, Rónai András.83 1906-tól bátyjának besegít az egri főegyházmegye templomainak megörökítésében, amelyet Samassa József egri bíboros-érsek rendelt el. Rónai Dénes Budapestre költözése után Hajnal megveszi testvére fészerműtermét.84 Szecskó Károly tanulmánya, illetve kutatása szerint Rónai Hajnal Egerben 1911-ben kapott iparengedélyt.85 Műtermének helye fényképe verzójából is megállapítható, az a Széchenyi utca 7. sz. alatt, az egri takarékpénztár épületében állt, amely biztosan a Rónai Dénes udvaron felállított műterme, tehát nem a takarékpénztár épületében, hanem a belső udvaron helyezkedett el. Cs. Schwalm Edit tanulmánya86 szerint Rónai Hajnal munkásságához kapcsolható az a 20. század elején készült színezett képeslapsorozat, amely az Eger környéki falvak, illetve az egri népviseletet ábrázolja. Ebben, az egri viseleteket bemutató tanulmányában87 Rónai Hajnalt nevezte meg, mint fényképészt és a viseleteket bemutató fényképeket a népviseletek alapján 1906 és 1910 közé helyezte el. A Néprajzi Múzeum Fotótárában a Schwalm által megtalált népviseletes képeslapok (96. 653. - 96. 681.) leírókartonjai Rónai Hajnal fényképészt nevezték meg az eredeti képek fényképészeként, és a képek keletkezési idejét 1906-1910 közé teszik. Ekkor a műtermet még bátyja, Rónai Dénes vezeti, Rónai Hajnalt a templomfényképezések idején, 1906-ban veszi magához. Ebből kiindulva valószínű, hogy a testvérek együtt készítették a fényképeket, bár a viseleteket ábrázoló fényképekről a Rónai Dénes életéről készült könyv88 nem számol be. Az egri néprajzi fényképezés kezdetei mindenképpen a Rónai-műteremhez, főként Rónai Hajnal tevékenységéhez köthetők. A képeslap-sorozat szemerei menyecskét ábrázoló darabjáról, illetve magáról az eredeti fényképről készült egy internetes blogbejegyzés, mely szerint a szerző89 az üknagymamáját ismerte fel a szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményében (Ltsz.: 0161122) őrzött képes levelezőlapon a Pinterest internetes képmegosztó portálon. Az eredeti fényképet, amelyről a képeslap készült, a család a mai napig őrzi, de ennek hátoldalán nem látszik a felirat, erősen megkopott, így a fényképészt nem lehet beazonosítani, viszont nagymamája visszaemléke80 Kincses 2006. 81 Eger 1910. XXXIII.évf 43. szám / november 26.5. 82 Egri Népújság 1929. február 15. 83 Egri Újság 1916. XXIII. évf 9. szám / január 9.3. 84 Kincses 2006. 85 Szecskó 1999.71-75. 86 Cs. Schwalm 2005. 87 Uo. 88 Kincses 2006. 89 Mellen Adrienn Viktória szives közlése. VB. http://badajegyzetei.blogspot.hu/2015/ll/a-szemerei-menyecske. html 565
