H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
zése alapján az üknagymamáról készült eredeti fénykép Mezőkövesden készült. A kép ugyan valószínűleg Mezőkövesden készült, ám nem kizárt így sem, hogy a Rónai testvérek készítették. A vándorfényképészekhez hasonlóan járhatták a városokat, kijárhattak a falvakba is. Az bizonyos, hogy a képen szereplő mezőszemerei (akkoriban Borsodsze- mere) menyecske nem tudott arról, hogy a fényképét képes levelezőlapon is ki fogják adni, tehát valószínű, hogy a Baross nyomda utólagos népviseletes fényképeket ábrázoló gyűjtéséről, kezdeményezéséről van szó. A műteremben készült ismeretterjesztő fotósorozat Heves megye falvainak, városainak (Kisnána, Egerszalók, Verpelét, Eger, Füzesabony, Sírok, Mezőkövesd, Pétervá- sára) népviseleteiről készült, amely minden tekintetben kiemelkedő a korszakban. Eger környéke számos néprajzi tájegység és kistáji körzet központjában, illetve metszéspontjában helyezkedik el, így a fényképanyag igen gazdag. Eger a matyók és a palócok, tehát két jelentős néprajzi csoport mellett fekszik, akik mind gazdag és változatos népviseletükkel, szokásaikkal, tájszólásukkal, lakóházaikkal kiemelkednek a térségből. E két fontos és kiemelkedő néprajzi csoport mellett több kistáji csoporttal is találkozhatunk, mint az Eszaki-Mátra alján, a Bél-medencében, a Poroszlói-Tiszaháton, és a Gyöngyös környékén élő csoportok. Eger sajátos centruma volt a környező csoportoknak, tájegységeknek, mint mezőváros. Az 20. század elején a fényképekkel sikerült megörökíteni azt a pillanatot, amely még a paraszti polgárosodás előtt, a jellegzetes paraszti viseletét mutatja meg. A fényképek e tájegységek viseletének bemutatásával kilépnek a portréfényképészet keretei közül, kiemelkednek a klasszikus portrék sémái közül. A népviseletet bemutató fényképsorozat kitűnik a közönséget kiszolgáló fényképezésből. A képeslapsorozat mind művészi, mind tudományos és ismeretterjesztő szinten és a néprajztudomány számára is fontos forrásanyagot biztosít a jelen számára. A későbbi néprajzi fényképezés már az eredeti környezetében mutatja be a népviseletet és annak viselőjét. Ezzel szemben ez esetben, mindezt műtermi keretek között folytatta, így minden bizonnyal az első műtermi, néprajzi fényképészeknek nevezhetőek. A műtermi kereteket kihasználva számos kelléket használtak a képek készítésekor. A díszlet igen sokoldalú, számos elemet felvonultat a képeslap: kovácsoltvas korlát, faragott kőoszlop, faragott kőpad, balusztrád, bordó bársony drapéria, 13. kép Szemerei menyecske, Bukta Anna, eredeti fénykép - Mezőkövesd (badajegyzetei.blogspot.hu) 566
