H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
fakerítés, illetve a kézzel festett és a korszakban elterjedt hátterek, mint az erdő, a nyírfás, virágoskert, teszik változatossá a képeket. A fényképsorozaton nem pusztán a modell, hanem a viselet és a viselője együtt volt érdekes. A színezett képek kiadásra kerültek képeslapok formájában az egri Baross nyomda nyomtatásában.90 A Baross nyomda Egerben 1896-tól datálható, szerepe leginkább sokszorosító üzemi funkciót töltött be a városban.91 Rónai Hajnal műterme 1913-ban otthont adott az Ali Rózsás kertje című Gárdonyi Géza regény műtermi forgatásának is. Damó Oszkár újságíró, író, Gárdonyi Géza barátja kezdeményezte a film elkészítését, és ő lett a film forgatókönyvírója. A filmben a miskolci Palágyi-féle színtársulat szerepelt. A forgatásokra 1913 szeptemberében került sor Eger utcáin, illetve Rónai Hajnal műtermében, a Széchenyi utca 6. szám alatt.92 Rónai Hajnal 1938 januárjában öngyilkosságot kísérelt meg, erről így ír a korabeli újság:,,Tegnap este öngyilkosságot kísérelt meg Rónai Hajnal egri fényképész. Nem bírta az idegeivel való állandó harcot, - írta búcsúlevelében. Eger január 22. (...) A Széchenyi utca 6. számú háza előtt ma reggel 9 órakor egy ilyen, mindenre kívácsiakból álló embergyűrű várta, hogy kit hoznak ki a Hevesmegyei Bank új épületéből a mentők. A hordágyon Rónai Hajnal, az ismert fényképész feküdt, aki megmérgezte magát. Az Irgalmasok kórházában azután az öngyilkosság minden részletére világosság derült. Tegnap este a műteremmel együtt lévő lakásán egyedül tért nyugovóra az idős fényképész. A magányosság, az egyedüllét támasztotta a gondolatát, hogy pontot tesz élete végére. Régen készülhetett tettének véghezvitelére, mert hosszú idő óta gyűjtögette az idegeinek csillapítására orvosa által rendelt Veronáit. Harminc tabletta gyűlt már így egybe. Rónai megírta Budapesten élő fiához szóló búcsúlevelét, a levél alján felírta még fia címét is, azután valószínűleg ágyba fekve, megitta a nagy mennyiségű mérget. - Ma reggel a bejáró cseléd ijedten szaladt ki a fényképész műtermében alkalmazásban lévő kisasszonyhoz és rémülten panaszolta: „nem tudom felkelteni Rónai urat, olyan mintha nem élne!" A kisasszony is bement azután a szobába és rögtön megpillantotta az asztalon lévő, nyílt levelet. „Nem bírom a magányosságot, nem bírom az egyedüllétet, nem bírom az idegeimmel lévő örökös harcot." Azután arra kéri még a szerencsétlen ember a búcsúlevél olvasóját, hogy kíméletesen értesítsék hozzátartozóit. A kórházban azonnal ápolás alá vették Rónait. A méregnek 14. kép Képes levelezőlap, a Baross nyomda kiadása - Zempléni Múzeum, Szerencs 90 Cs. Schwalm 2005. 91 Antalóczi 1986.10. 92 Heves Megyei Népújság 1972. október 23. 567
