H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák
legyen olyan, mint régen volt, vagyis ne újítsunk, de ne is szigorítsunk.2 Az egri hitközség ekkor a status quo álláspontján maradt, de a társadalomban, a zsidóság által felpezsdített gazdaságban, a politikában, hitéletben természetesen bekövetkező változások a közösséget e stati- kusságból többször kibillentette. A városban a lakhatási tilalom 1840-es feloldása után épült három zsinagóga története — melyek a belvárosban, az „üzleti negyedben”, az Eger patak mellett álltak és állnak - bepillantást engednek az egri zsidóság életébe, hiszen nem csupán vallási tekintetben képeztek összetartó erőt, hanem közösségi életük színtereiként is felfoghatók. A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárában található néhány tervrajz, valamint régi ábrázolások, képeslapok és fotók bemutatásával még közelebb hozható az a pezsgő száz esztendő, mely az egri zsidóság fénykora volt. E dolgozat e ritkán látható képi emlékek számbavételére tesz kísérletet az egri zsidóság történetének és a hitélet mélyebb elemzése nélkül, hiszen erre avatottabbak már korábban komoly kutatásokat végeztek.3 Néhány általános gondolat a zsidó hitéletről és templomokról A zsidók első kultuszhelye, a pusztában felállított frigysátor, nyújtott négyszög alakú szentély volt, mely előtt nagy pitvaron, ill. udvaron állt az oltár az élő áldozat számára. Maga a sátor két részre oszlott, a szentélyre, melyben állt a kenyér asztal, a hétkarú gyertyatartó és az arany oltár, valamint a Szentek szentjére (a legszentebb helyre), ahol a törvénytáblák őrzésére szolgáló frigyládát tartották. (Móz. II. 25., 26., 27. és 36., 37., 38.)4 Dávid királyjeruzsálem elfoglalása után elhatározta, hogy igazi kőtemplomot építtet a központi kultuszhelyen, de az építkezésre már csak Salamon király idejében kerülhetett sor. A templom alaprajzában és beosztásában azonos volt a Szent sátor hármas tagolásával: udvar, szentély, Szentek szentje (Kró. II. 3., 4., 5.).5 Salamon temploma az i.e. 10. században épült, de i.e. 586-ban Nabuko- donozor babilóniai seregei elpusztították. A babiloni fogságból hazatérő zsidók új szent hely építésébe kezdtek, mely egyszerű templomot közel ötszáz év múlva Nagy Heródesz bővített ki. Alig készült el teljes pompájában, amikor Titusz római császár idejében, Kr.u. 70-ben Jeruzsálem feldúlásakor elpusztult. A mai értelemben vett zsinagóga eszmei őse a babiloni fogság idején (i.e. 597-536) - ahol a zsidóság megtarthatta szokásait, hagyományait és hitét - már kialakult. Kultuszaikat, áldozataik bemutatását, melyek a jeruzsálemi templomhoz kötődtek viszont nem tudták gyakorolni. Vallásos összejöveteleiken, melyek nem voltak tiltottak számukra, zsoltárokat énekelhettek, imádkozhattak - ezzel erősítve egymás hitét. Ezek az összejövetelek lettek utóbb a zsinagógái istentisztelet alapjai. Ebben az időben vette át a szertartásokon az áldozat bemutatásának szerepét a közös ima, a szent iratok olvasása, és szóbeli tanulmányozása is. A főpapi méltóság megszűnt, és a papi funkció is megváltozott, ehelyett az istentisztelet levezetésének joga a közösség által kijelölt bármely felnőtt férfitagot megillette. Az ókori zsidó állam bukása után a szétszóródott zsidóság lelkében, imáiban tovább őrizte az ősi templomot, ezért a később felépített imahelyei a régi jeruzsálemi templom felé néznek, és az i.sz. 4. századtól a frigyszekrényt befogadó fal is követi ezt az irányt. Európában és Magyarországon a frigyszekrény elhelyezési iránya északkeleti. Előírás volt - melyet nem 2 http://www.zsido.hu/tortenelem/magyarzs.htm 3 Kertész M. 1896.; Kertész 1.1905.; Ehrenfeld 1975.; Orbánné Szegő 2001.; Orbánné Szegő 2007. 4 http://bibliatarsulat.hu/wp-content/uploads/201 l/09/mbta_2moz_probakiadas_doc.pdf 5 http://biblia.hit.hu/bible/21 /2CH/3 és 4. és 5. 528
