H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István
megyei Novák helységben lévő „kőszéntelepének 1869. június 14-én kelt szerződés értelmében, ennek bemutatása, nevére kebeleztetése, úgy ezekből felmerülendő minden ügyei elintézésére mai napon meghatalmazván, s az előmutatott meghatalmazó levelet aláírta, megkérvén a tanúkat előttemezni és alulírott jegyzőt hitelesíteni, minek folytán az ösmeretes Schwarcz István azon meghatalmazó levelet aláírta a két alább írt ösmeretes tanúk előttemezvén, alulírott jegyző hitelesítette.” A tanúk: Babits Lipót, Notta Ferenc, Dusárdy József Eger város 1-aljegyzője. 18 1896-ban Schwartz Terézia és Lázár Fanni egri lakosok lettek az üzem új tulajdonosai. Azonban a Schwartz társulat és Guttmann Izsák és fiai perlekedése következtében Mátra- novákon a bányászatot megszüntették.18 19 Schwarcz István malomüzemét folyamatosan fejlesztette, s újabb és újabb gépeket, berendezéseket szerzett be. Az 1862. március 23-i közgyűlésen felolvasták Schwartz István aznap keltezett levelét, amelyben „szabadalmazott gőzmalmában egy éven át használt és jelenleg egyharmad résszel meghosszabbíttatott gőzkazánja megvizsgálására szakértő bizottmányt kiküldeni kér.” Az üzem megvizsgálására szakértőnek jelölték ki Péter Ferenc tanácsnokot, Tur- csányi Sándor aljegyzőt és Legtiny Ferenc mérnököt.20 Az üzem gyors felvirágzását bizonyítja az az 1864-ből származó hírlapi közlés, mely szerint az „Egri gőzmalom még a dekonjunkturális években is terjedelmét több mint kétszeresére (6-járatúról 13 járatúra) bővítette”.11 Schwarcz 1865. június 5-én ismét levelet intézett a polgármesterhez: „Ezennel bátorkodók tekintetes polgármester úrnak alázatosan jelenteni, hogy a Rudofton-féle gőzgépem három hónap óta gőzmalmomban működik. Az idő alatt azon tapasztalásra jöttem, hogy a kútvízgőzmeghevítésére a csövekben sok vízkő telepszik, melynek tisztítására minden hóban több napokat vészén igénybe és azáltal a működés akadályoztatik. Ennek elhárítására a Rudoston és Társa gyáros urak ajánlottak a kútvízhez egy kevés részét a patak vizéből használni. Minekutána a folyóból használandó víz azonnal többszörösen visszafolyik, tehát senkinek kárt nem okoz - alázatos kérésem oda terjed, méltóztasson a helyszínén megvizsgáltatni és a valóságáról meggyőződni."21 22 Június 30-án Péter Ferenc tanácsnok és Dusárdyjózsef első aljegyző, mint kiküldöttek jelentették a polgármesternek: „A Schwarcz István által használt Rudofton-féle gőzgép csöveiben több vízköveket találtunk lerakodva, - melyek a csövet, melyek magát a kazán belsejét is egészen belepvén, azok lereszelése több időt igénybe vesz nemcsak, hanem magára a kazánra és csövekre is káros hatással van, - mi onnan keletkezik, hogy a'csövekben a gőz meghűtésére egyedül csak kútvíz használtatván, az abban lévő sok kőrész, mind a kazán, mind a’ csövek belsejébe lerakódik és 3, sőt 4 hüvelyknyire is megvastagodik. Ezen lerakódás elhárítására Rudofton és Társa gyártulajdonosok az általuk Schwarcz István gőzmalmi tulajdonoshoz czímzett és ez utóbbi által előttünk felmutatott levél szerint azon utasítást adták, hogy a gőz hűtéséhez alkalmazandó kútvízhez egy bizonyos rész prorak víz használtassék. Miután tehát a hűtéshez a prorak víz használata elkerülhetetlen szükséges, de továbbá Schwarcz István gőzmalomtulajdonos által vett prorak víz fel nem eresztvén, csak a csövek hűsítésére alkal18 MNL HML V—43. Eger Város Tanácsülés jegyzőkönyvi iratai. 1869. 19 Szabó 1989.130. 20 MNL HML V-43. Eger Város Tanácsülés jegyzőkönyvi iratai. 1862. 21 Idézi Kriston 1992.11. 22 MNL HML V-43. Eger Város Tanácsülés jegyzőkönyvi iratai. 1865. 515
