H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István

Schwartz István már az 1860-as évek elején kapcsolatot teremtett a pesti, a bécsi és a trieszti vásárlókkal. 1868-ban a feldolgozott bőrökön kívül 350 bécsi mázsa (19.600 kg) enyvnek feldolgozható nyersanyagot termelt, és működése során felhasznált 2000 bécsi mázsa (1121) csert és gubacsot15

A gyártulajdonos az üzeme céljára szolgáló épületeket Helmeczy Mihály újságírótól vette haszonbérbe. Ez a ház a belvárosban, a Széchenyi utca 24. számú telken állott. A város vezetői kezdetben nem engedték meg Schwartz Istvánnak a ház megvásárlását, mivel a bőrüzem elég kellemetlen bűzt árasztott, és rontotta a környéken lévő kórház, a rokkantak háza és a többi lakóház levegőjét. 1863-ban még a belvárosban üzemelt a gyár.16

1 .a-b kép 19. századi ismeretlen festő: Schwartz István és felesége portréja

Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni osztrák önkényuralom évei alatt is gyarapodó terménykereskedő réteg malomalapítási törekvéseinek jegyében született meg Heves megye első, jelentős, gőzerőt is alkalmazó malomipari üzeme, az egri gőzmalom, amelyet szintén Schwartz István alapított 1859-ben. Az évekig egyetlen megyei gőzmalom jó minőségű, túlnyomó többségében Tisza vidéki nyersanyagot dolgozott fel, kiváló minőségű lisztté. Az üzemet indulásakor hat kőre állítottákbe, s kezdetben a munkások száma 50 fő volt.17

Schwarcz Istvánnak Mátranovákon bányaüzeme is volt. Innen szállították a szenet Egerbe. 1860-ban Okolicsányi Rudolfné Csemnyiczky Ágnes vásárolta meg az Ágnes-bányát. A szenet Egerbe szállították. Bányájukban 18 munkás dolgozott, s egy felügyelői és egy bányászház is tartozott az üzemhez. 1869. június 16-án Schwarcz István előterjesztette, miszerint Szlávits Pál ügyvédet bízta meg, hogy az Okolicsányi Rudolf özvegyétől, a Nógrád

15 Uo. 1996.80.

16 Uo. 1996.81.

17 Kriston 1992.11. 514