H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István
A városi tanács április 15-én tartott ülésén foglalkozott a kérvénnyel, s a zsidók „tanácsilag oda utasittatnak, hogy nyolc napok alatt minden ki közülök, ha Eger Városába megtelepedni kíván, azon köz Városi szükségre meghatározott díjnak egész mennyiségében okvetlenül tegyen eleget; különben azontúl az e Városban lakás jótékonyságával élhetés nem fog továbbá az olly Sidónak megengedtetni. ”10 A végzés azonban nem riasztotta el a környékbelieket az Egerben való letelepedéstől, kifizették a kiszabott díjat, s a városban maradtak. A környékről mind többen költöztek Egerbe, akik közül az elsők: Schwarcz István, Greiner Lajos, Kohn Éliás, Bródy Jakab, Swarczner Áron, Lichter Sámuel, Lőrincz Ábrahám, Braun Sándor, Veisz Herman, Mánuel Jacobus, Schwarcz Dávid, Reiner Fábián, Binét Sámuel, Trozer Leopold, Totiszer Vilhelm, Márkus Jakubus, Vachter Volfgang, Adler Manertosz, Reinitz Náthán, Singer Sámuel, Klein Mózes, Blumberger Ábrahám, Fischer Dávid, Weisz Zaharias, Grünbaum Sámuel, Holtzer Károly, Preszler Sámuel, Róth Jakab, Fischer Jacob, Sugár Sámuel, Kohn Volfgang (ő lehetett Kun Farkas), Klein Márton, Farkas Josephus, Grünbaum Gabriel, Donner Herman, Grünfeld Pohame, Goldberger Jakab, Schlesinger Jakob.11 A leggazdagabb volt Bródy Jakab, Bródy Sándor író édesapja, aki jómódú gabonakereskedő, Bartakovics Béla egri érsek gabonafelvásárlója volt. Bródy Jakab, Schwarcz István, Metzner Áron bőrkereskedő, Preszler Sámuel szeszgyáros, Binéth Sámuel gazdálkodó alapító tagjai voltak az 1841 -ben megalakuló hitközségnek, amelynek első elnöke Schwartz István volt, aki 1857-ig látta el ezt a feladatot12 1843-ban 27 taggal létrejött a Chevra Kadisa, a Szent Egylet, amely a betegek ápolását, gondozását, az elhunytak méltó eltemettetését, megsirattatását és gyászolását szolgálta A belépési összeg kezdetben elég magas volt, ebből következően csak a jómódú, tekintélyes emberek tudtak társulni. Alapító tagjai voltak: Greiner Lajos, Schwartz István, Kohn Illés, Bródy Jakab, Metzner Áron, Binét Sámuel, Márkusz Jakab, Schwarcz Wolf Berger Ábrahám, Weis Zachariás, Schwarcz Dávid. Az egylet megalapítása érdekében nagyon sokat fáradozott a szomszédos Verpelét hitközségének nagynevű főrabbija, Jehosua Hákohin.13 Schwartz István rendkívül találékony, sokoldalú személy volt. A városba költözése után a Petrovics-féle házban lakott a Fő utcán (ma Széchenyi utca), s hamarosan bőr- feldolgozó üzemet alapított. Nem találtunk adatot arról, hogy az alapításhoz szükséges tőkét honnan szerezte. A Schwartz-féle bőrgyár már 1842-ben felépült, s ekkor kezdett termelni. A tulajdonos csak 1847-ben kért kiváltságlevelet üzemére, s ez az üzem ettől az időtől szerepel a hivatalos iratokban. Ebben harmadfél évi - azaz csak két és fél évi - termeléséről adott számot. Bevallása szerint 1844-től 1845 augusztusáig 57.250 váltóforint és 19 kr értékű bőrt készített. 1847-ig, addigi öt féléves működése során 205.896 váltóforint és 49 kr értékben készített bőrárut. Ez az évi átlagtermelés értékben 40.000 Ft-ot tett ki. Ebben az évben már 20 alkalmazottja volt üzemének, s hazánkban már az ismertebb bőrüzemek közé tartozott. Létezéséről 1842-ben tudósított Fényes Elek Magyarország statisztikája című munkájának I. kötetében. 1847-ben pedig szerepel az üzem neve a Magyarország leírása című kétkötetes munkájában.14 Az egri bőrára hamarosan meghódította nemcsak a helyi, hanem a távolabbi piacokat is. 10 Uo. 1905.8-10. 11 Orbánné dr. Szegő 2005.32-33. 12 Ehrenfeld 1975.10. 13 Ehrenfeld 1975.10.; Orbánné dr. Szegő 2005.32-33. 14 Csiffáry 1996.80. 513
