H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése
A lap egyébként - profiljához hűen - sokat foglalkozik gazdasági ügyekkel, mindig közli mai szóhasználattal a bécsi tőzsde indexét, de az első számtól kezdve több számon át terjedelmes leírásban ismerteti „A kereskedés történetének rövid vázlatát". A fent említett rovatokon kívül természetesen hirdetések is helyet kaptak a lapban, a felület kb. 20 %-án. Itt érdemes egy pillanatra megállni, hogy mit ír az Egri Értesítőről Nagy József az Eger története című könyvében: „1860 szeptemberében a neves egri csillagász, Montedegói Albert Ferenc szerkesztésében jelent meg az Egri Értesítő, mint „nemzetgazdászati és kereskedelmi hetilap”. Néhány szám után azonban a lap szerkesztését Danielik János, a későbbi egri kanonok vette át, s ettől kezdve az egyház befolyása egyre erősebben érvényesült. A katolikus érdekek fokozott képviselete mellett az újság cikkeiben időnként a Függetlenségi Párt felfogása is tükröződött. Ez az újság 1893-ban szűnt meg, s néhány héttel később, lényegében hasonló céllal és politikai tartalommal jelent meg az Egri Híradó, hetenként két alkalommal, egészen 1910-ig."13 Forrása valószínűsíthetően a Borovszky-monográfia23 24 volt, ahol ezt írja Breznay Imre az Egri Értesítőről: „Egerben 1860 szeptember 1-én indul meg az Egri Értesítő és azóta állandóan van Heves vármegye székhelyének legalább egy lapja. Az Egri Értesítő leginkább közgazdasági irányú volt. A politika és szépirodalom helyett - mint beköszöntőjében mondja -, a forgalom, kereskedés és műipar közlönyeként akart a város anyagi fejlődéséhez hozzájárulni. Az Egri Értesítőt Albert Ferencz dr. szerkesztette és Zeisler Lajos adta ki; eleinte hetenként kétszer jelent meg, de már a következő évnegyedtől (i860deczember 1 -tői) hetilappá lett. Teljes czíme: »EgriÉrtesítő. Nemzetgazdászati és Kereskedelmi hetilap. Heves vármegye Gazdasági Egyesülete közlönye«. Ekkor már az a törekvése, hogy a vármegye és vidék összes nyilvános életének közlönyéül szolgáljon. Még az év folyamán szerkesztőt cserél s a lap szellemi vezérlését Danielik János, később egri kanonok veszi át. ” Nos, Montedegói Albert Ferenc valóban 1861 januárjáig szerkesztette az Egri Értesítőt: a visszaemlékezés szerint bokros elfoglaltságai miatt lépett vissza a lap szerkesztésétől 1861 februárjának elején. Tőle azonban nem Danielik János,25 a későbbi egri kanonok, hanem annak öccse, az ugyancsak murányi születésű, ám négy évvel fiatalabb Danielik József író, a Szent István társulat igazgatója vette át a szerkesztést a II. évfolyam 2. számától (1861. január 20. vasárnap). Danielik József a Szent István Társulat titoknoka ez időtájt éppen az egri érseki lyceumi nyomda igazgatására költözött Egerbe. Danielik a leírások szerint tapasztalt, nagy gyakorlattal és enciklopédikus műveltséggel bíró férfi volt, aki törekedett arra, hogy az egri irodalmi erőket, tehetségeket a lap körül összegyűjtse. Szerkesztő társul előbb Szabó Ignác ciszter főgimnáziumi tanárt, majd később Turcsányi Nándor pénzügyi tisztviselőt, egy igen ügyes és eleven tollú fiatalembert sikerült megnyernie.26 Ez azonban Czeisler szerint valószínűsíthetően téves. 23 NagyJ. 1972.304. 24 Torday-Breznay 1910. http://mek.oszLhu/09500/09536/html/0010/18.html. 25 Danielik János (Murány, 1817 - Eger, 1888). Kanonok, az MTA tagja, választott pristinai püspök, lapszerkesztő. 1848 márciusában elfogadta Somogyi Károly meghívását Pestre a Religio és nevelés cimű lap szerkesztőségébe, ahol júliusban szerkesztő lett, majd a következő esztendőben a lap tulajdonosa. 1849-től egri kanonok. A Religioban közölt cikkei miatt 1851. augusztusától kezdődően két havi fogságra ítélték, amelyet le is töltött. A Religio és nevelés csak 1852. októberében jelenhetett meg legközelebb. 1867-ben tért végleg vissza Egerbe. Ö írta meg először magyar nyelven Kolumbusz Kristóf életrajzát. Jókai Mór róla mintázta a Fekete gyémántok című regényében Sámuel apát alakját. Kemény Zsigmond baráti köréhez tartozott, levelezésük az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban van. Kiss 2007.60. 26 „Danielik József, maga is gyakorlott, tapasztalt és sok encyclopedikus ismerettel bíró férfiú, mindenekelőtt arra törekedett, hogy 498
