H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése
De továbbra is publikált a lapban Albert Ferenc, sokat írt Horváth Zsigmond, a magyar fényképészet egyik úttörője, aki például a „A fényképészetről" című tanulmányát az Egri Értesítő 1861. évi 23-27. számában folytatásokban adta közre. Ezt joggal sorolhatjuk a hazai fényképezés úttörő írásai közé.* 27 28 Ebben a lapban tűnt fel munkatársként először Szederkényi Nándor is, aki később a Mátra című lap alapítójaként vált ismertebbé. Az Egri Értesítőben jelent meg Káplány Géza2S Egri várban című ódája is. Danielik szerkesztése alatt (állítólag) fellendült a lap, és az egyre növekvő számú olvasó- közönség szellemi igényeinek kielégítésére elégtelennek bizonyult. A lapnak egyre bővült az előfizetői tábora; érdekességképp említsük meg, hogy az Egri Értesítőnek előfizetője lett Bródy Sándor édesapja, Bródyjakab is.29 Az olvasói igények miatt a lapot megnagyobbították, sőt a szerkesztő 1861. december 15-én Néhány szó lapunk érdekében címmel a következőket teszi közzé: „A közeledő újévtől kezdve lapunk sokkal nagyobb alakban - hetenkint egy nagy íven fog megjelenni Egri Posta cím alatt. Szükséges volt e czimváltoztatás, mert értesítőnek a csupán hirdetéseket hozó melléklapokat szokás czimezni." Ugyanezen cikkben a szerkesztő összefoglalja az eddig elérteket, s tulajdonképpen megköszöni a megye olvasóinak hűségét: „Jól esik visszapillantanunk lefolyt évi működésünkre; nem mintha csekély erőnkkel kivívott eredményben gyönyörködni akaránk - sőt ellenkezőleg: magunknak semmi érdemet nem tulajdonítunk. Minden érdem Istené, mienk a hálakötelesség. De ismételve mondjuk, jól esik visszapillantanunk lapunk ez évi sorsára: mert Hevesmegye felvilágosult közönsége, midőn a kebelében keletkezett első lapot, megindulásának első évében, minden czifra szó, ígéret, toborzás nélkül nagylelkűen felkarolta, s fennállását úgy szólván biztosította, kétségtelen tanújáét adta annak, hogy valamint a szép Mátra által koszorúzott s a Tisza által szegélyezett területe istenáldásilag, úgy rendithetlen hazafiui lelkületű népessége szellemileg és miveltségileg édes hazánk megyéi közt az első sorban tündöklik. (...) Igen nagy ok és ösztön ez arra nézve, hogy szerkesztői pályánkat egyéb fárasztó elfoglaltságunk mellett, s a hazára nehezedett terhes körülmények közt, melyeknek súlyát és nyomasztó hatását leginkább az időszaki sajtó érzi -folytassuk. "30 Az Egri Értesítő utolsó száma 1861. december 29-én j elent meg. A Vegyes hírek rovatban így búcsúztak: „Mai számunkkal az Egri Értesítő bevégezte pályáját; s jövő számunkkal az Egri Posta kezdi meg szerény pályafutását. - Amaz mintegy szívfájdalmában vonul vissza, mivelhogy az újra éledezni kezdett alkotmányos s nemzetéletünk köréből mindegyre szomorúbb, fájdalmaaz egri irodalmi erőket és tehetségeket a lap körül egybegyűjtse, s szerkesztő-társakul Szabó Ignácz főgymn. tanárt, majd utóbb Turcsányi N. pénzügyi tisztviselőt, egy igen ügyes és eleven tollú fiatal embert sikerült megnyernie, minek következtében szerkesztése alatt újabb, élénk lendületet vön az »Egri értesítő«, mely immár a mindegyre szaporodó közlemények fölvételére, s a szintén növekedő számú olvasó közönség szellemi igényeinek kielégítésére, terjedelmileg elégtelennek bizonyulván, alakjának megnagyobbítása égető szükséggé vált, s alakja megváltoztatásával egyszersmind nevét is megváltoztatván, azontúl »Egri Posta« czim alatt fiitatta pályafutását." ArnÓti (Szabó) Eger 1886.25. év£ 19. szám / május 11. 27 Az első munka, amely í 840-ben, alig fél évvel a dagerrotipia módszereinek közzététele után jelent meg Magyarországon, Zimmermann Jakab: Daguerre képei elkészítési módjának leírása című műve volt. Ezt követte Tömösváry László 1863-ban kiadott Magyar fényképész kézikönyve című munkája. És ezek között foglal helyet időben Horváth Zsigmond két terjedelmes értekezése, melyet Szecskó Károly szerint joggal sorolhatunk a hazai fényképezés úttörő írásai közé. Szecskó 1999. 28 Káplány Géza (Pétervására, 1843. december 5. - Budapest, 1927. február 26.) királyi ítélőtáblái bíró, költő, író, telekkönyvi jogász; Káplány Antal tanár bátyja. Atyja a német nyelv elsajátítása végett Besztercebányára vitte, ahol 1855-1856-ban az 1—II. gimnáziumi osztályt végezte, mire Egerben folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg Szabó Endrével és Kormos Bélával, akik már akkor verselgettek; ezek példáján és különösen Szvorényi Józsefbátorító nyájasságán felbuzdulva ő is kezdett verseket írni, s Egri várban című ódája az Egri Értesítőben (1860) meg is jelent. 29 Egri Értesítő 1861. február 17. 30 Egri Értesítő 1861. december 15. 499
