H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése
Barna Béla AZ EGRI SAJTÓ INDULÁSA AZ EGRI ÉRTESÍTŐ (i860-1861) Az alábbi tanulmányban a rendszeres egri sajtó megindulásának első lapjáról, az Egri Értesítőről írok. Ezen lapokat már említette egy korai szakdolgozat (Engel 1978), illetve jelen tanulmány írójának egész Eger sajtótörténetét feltáró egyetemi szakdolgozata (Barna 1999) is. Ezt követően doktoriskolai kutatásaim során a rendszeres egri sajtó megindulásának első két lapjáról, az Egri Értesítőről és az Egri Postáról jelent meg egy tanulmányom A rendszeres egri sajtó indulása: az Egri Értesítő és az Egri Posta (1860-1863) címmel.* 1 A megjelenés (2014) utáni sajtótörténeti kutatásaim során azonban rábukkantam Cserő (Ceizler) Lajos két visszaemlékezésére, ezért jelen tanulmányomban ennek fényében most csak az Egri Értesítőre fókuszálok. Az Egri Értesítő (i860, szeptember 1.-1861. december 29.) Az 1860-as évek elején, a körülbelül 18 ezer lakosú2 Egerben, a rendszeres egri sajtó a Bach-korszakot követően indult meg: az első tulajdonképpeni hírlap, az Egri Értesítő első száma 1860. szeptember 1-én, szombaton jelent meg. Az újság első lapszáma a következőképpen érvel egy állandó egri újság mellett, valószínűleg azokra a kételkedőkre reagálva, akik szerint egy Eger nagyságú város nem bír el egy önálló lapot: „Kisebb városokban is keletkeztek és gyarapodnak a legújabb jelenben lapok és újságok, melyek városuk vidékük emelkedése mellett fáradozván, ezeknek érdekét elősegítik. És Egerben, azon ős városban, melyben már 1. szent István dicső emlékezetű nagy királyunk püspöki széket alapított, melynek lakói azon búskorban, midőn a félhold vad fiai hazánkat leigázni törekedtek vitézségükkel tündöklének, melynek tudományos intézetei a hazának nem egy, de számos jeles polgárt neveiének, s melynek kies vidékén, regényes dombjain és hegyein a híres, jeles egri bor nagy mennyiségben érlel - Egerben mondunk, nem volna egy lapnak jövendője? Mi azt nem hisszük, nem akarjuk hinni." Az Egri Értesítő 30 előfizetővel indult, szerdán és szombaton jelent meg, ára pedig 6 új krajcár volt, s mint azt a szerkesztő írja, mellőzi a szépirodalmat és a politikát a lap céljára hivatkozva. A cél ugyanis a város és vidéke mezőgazdászati, kereskedelmi és műipari érdekeinek ápolása volt. Így érvelt: „az anyagi jólét a szellemi élet élénkségének is legbiztosabb emeltyűje, hogy egy gazdag nép a szellemi kincsnek, a polgárosodás terjedése iránt is a legnagyobb fogékonysággal viseltetik és hogy mi sem kisszerű mi a kereskedés és ipar érdekei pártolására szolgálhat." Rögtön már az indulás után, a lap hatodik számában Visontai Kovách László vitatkozni kezd Montedegói Albert Ferenc szerkesztő programjával. A vidéki lap legyen vidéki színpad * A tanulmány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „AGRIA L. - Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvének megjelentetése" (204188/00435) című nyertes pályázat tette lehetővé. 1 Barna 2014.17-35. 2 Eger lakóinak száma 1780-ban megközelítette a 16 ezret, és akkor az ország nyolcadik legnagyobb városa volt. Közel egy évszázaddal később, 1850-ben 16.858 fö, 1869-ben azonban lélekszáma csak 19.150 volt, és a huszadik helyre csúszott vissza a városok nagyságrendjében. Nagy J. 1972.205. 491
