H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése
az ifjú írók számára, érvelt Visontai Kovách a szépirodalom mellett is, de a politikai s egyéb más témák tekintetében is adott tanácsokat a szerkesztőnek, hogy ő milyennek is gondol egy vidéki lapot: „Eltérnek véleményeink tudós barátom egy vidéki lap beosztására nézve (...). Vidéki lapnak mindenesnek kell lenni, mindenféle legyen benne mi vidéki embert érdekelhet; tehát a legmagasabb politicai tényéktől a főzőnő kerestetik hirdetményig. Pontos, szabatos, nyelve rövid, hírei és minden beszédje népszerű az az egyszerűen előadva. - Beosztása rovatos, azaz: értekezés, újdonság, egyesületek, helybeli és vidéki hírek, versek, hirdetések, ha kell más adomák s egyébb ha- sább töltők is! A vidéki lap vidéke minden mozzanatára ügyeljen figyeljen s annak szolgáljon, ha azt kívánja, hogy ama mozzanatok egyszersmind az őfönnállását is viszont biztosítsák. Így például az Egri értesítő minden Heves és Külső Szolnok megyei vagy annak környéke s vidékére eső társulatok egyletek és intézetek sőt gyárak és vásárok közlönyéül iparkodjék szegődni; mert ha azt nem teszi ezélját teljesen téveszti! S Íme ezt tisztelt tudós barátom lapod de legkevésbé sem teszi ...”3 4 A politika és a szépirodalom kimaradását végül a szerkesztő hosszú válaszcikkben magyarázta el ismételten: „De mi különösen a politikát illeti, egy politikai lap megindítása sokkal több anyagi erőt kíván, mint mennyivel mi rendelkezhetünk; de nézetünk szerint sokkal is jobb, ha nyilvános életünk ezen oldalának ápolása a fő- és más hazai nagy városainkban marad összpontosítva." Ezenkívül Albert Ferenc véleménye még az, hogy nézete szerint a politikai lapok vidéki városokban való terjedése nem előnyös haladás, hanem inkább az erők hátrányos felaprózódása. A szépirodalom megjelenését szintén meghagyná az országos lapok hatáskörében: „Hát a szépirodalom? Erre nézve is azt kell megjegyeznünk, hogy van, hála Istennek, hazánkban már több jelesen szerkesztett és igen kedves tartalmú ily szakmai lap, mely országszerte ellévén terjedve...H Az Eger című lapban negyed századdal később (1886-ban) Szabó Ignác így ír az Egri Értesítő 1860-as indulásáról: „Az 1848/49-iki szabadságharczot követő gyászos időszakban a journalistikai irodalom Egerben egy hosszú évtizedre elnémult. A fővárosi sajtóviszonyok akkori történeteiből tudjuk, hogy ezek az idők az irodalmi munkásság e terére nézve kevésbbé voltak kedvezők s biztatók, s Így nálunk nem is akadt bátorság, mely az elejtett fonalat egyhamar fölvegye, s folytassa. Az első, kit 11 év után e bátorság, mondhatnám: merészség - megszállott, Czeiszler Lajos, vegyes-kereskedő, izraelita polgártársunk volt, ki az 1860-ik évben „Egri Értesítő” czím alatt, mint szerkesztő s kiadó, egy, üzleti híreket s hirdetéseket tartalmazó, kis félívnyi heti lapot indított meg, s azt az egri érs. - lyceumi nyomdában nyomatta.”5 6 Ez azért is fontos, mert több helyen az szerepel, hogy az Egri Értesítőt Montedegói Albert Ferenc alapította. Nos, mint ez e korabeli sajtótörténeti cikk is mutatja, a lap kiadója CzeislerA (más írásmód szerint Zeisler) Lajos volt, és az ő ötlete volt a lap indítása is. A kiadó irodája is az ő fuszerkereskedésében, a Belváros (Halpiacz) 239-es szám alatt volt. Szerkesztőnek sikerült megnyernie a klagenfurti születésű Montedegoi Albert Ferenc (1811- 1883) csillagászt, aki a csillagvizsgáló vezetése mellett a líceumban tanárkodott és vezette az érseki könyvtárat is, valamint számos szakcikke jelent meg a csillagászat, a meteorológia, a fizika köréből (az Egri Értesítőben Albert Ferenc a Lyceum és egyházfőmegyei könyvtár leírását és történetét publikálta). Maga a szerkesztőség egyébként a Líceum 24-es szobájában volt. 3 Egri Értesítő 1860.1. évf 6. szám / szeptember 19. 4 Egri Értesítő 1860.1. évf 8. szám / szeptember 26. 5 Arnóti (Szabó) Eger 1886. XXV évf 19. szám / május 11. 6 Az Egri Értesítőn is az 1860-as évfolyamon Zeisler, 1861 februárjától pedig Czeisler az írásmód. 492
