H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században
század végén még látható, de viszonylag hamar beépítik a területének nagy részét.57 így tehát az 1710-es évek elejére kialakul a város három nagy temetője, melyek a 18. század során végig ellátják a város lakosságát. Ezek a temetők ekkor még nem rendelkeznek kápolnával, ezek felépülése azonban szintén ebben az időszakban kezdődik meg, méghozzá egy tragikus eseménnyel, az 1709-es pestis- járvánnyal. Ennek a csapásnak a hatására természetesen megerősödik az ún. pestisszentek (Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Antal, Szent Rozália) kultusza. Ennek a folyamatnak egyik terméke az Almagyari kapu előtti temető kápolnája, melyet a helyi német polgárok emelnek megmenekülésük miatti hálából Szent Rókus és a pestisszentek (Szent Rozália, Szent Sebestyén) tiszteletére 1714-ben.58 Nem véletlen, hogy ez a temető kap először kőből épült kápolnát, hiszen a város egyik leggazdagabb rétegét alkotó német eredetű polgárság temetkezik ide.59( 1. kép) Nem sokkal későbbi építés a Kisasszony temető kápolnája, melyet Pirner Mihály emeltet 1724 körül Boldog Szűz Mária tiszteletére,60 ettől kezdve jelenik meg a B. V M. rövidítés (Beatae Virginis Mariae) a temető jelzésére.61 A Hatvani temető esetén a saját kápolna építése későbbi, mivel valószínűleg a Trinitári- us-rend kápolnáját használják erre a célra (innen szórványos Trinitárius-temető említése),62 amikor ezt 1771-ben lebontják, akkor épül Horváth Mihály városi tanácsos adományából a Fájdalmas Szűzről nevezett kápolna 1776-ban.63 Láthatjuk tehát, hogy ahogy a temető elszakad a templomtól, megjelenik az igény az önálló temetőkápolnákra, hiszen így a halott leikéért való mise és akár a ravatalozás is történhet a helyszínen.64 A három nagy temetőhöz csatlakozva itt kell megemlíteni egy kisebb, nem túl jelentős temetőt is, ez pedig a Szent Donátról elnevezett, Cifra hóstya temetője. Ez egy viszonylag szegény, egészen a 19. századig kápolna nélkül üzemelő temető.65 Kialakulása 1752-re tehető véleményem szerint, mivel ekkor feltűnik a halotti anyakönyvben egy temetkezés az új 57 Breznay 1934. II. 55-57. 58 Uo. 52. 59 Uo. 60 Dercsényi Voit 1972.319-320. 61 EÉLD 3343. 62 Pl. EÉLD 3340. 63 Dercsényi-Voit 1972.284-285. 64 Laqueur 2015.294-296. 65 Breznay 1933.24-25. 440 1 kép Rókus-kápolna (a szerző fotója)
