H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században

temetőben (in novum coemeterium) helyszínnel.66 Szerintem ez nem vonatkozhat az ekkor már 50 éve létező Hatvani temetőre (ezt különben sem hívták soha így, illetve néhány be­jegyzéssel arrébb ezt Hatvaniensis néven említi), hanem erre a sírkertre vonatkozhat. Meg­erősíti ezt az az információ, hogy az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyv már régebb óta használatban lévő, felszentelt temetőnek írja le.67 A temetők sorsa a 18. század folyamán A temetők további sorsának nyomon követése a forrásokból nem egyszerű, mivel az anya­könyveken kívül csak elvétve jelennek meg az iratokban. Ennek oka, hogy a kápolnák kap­csán tett adományokat, a nagy pestisjárványhoz kötődő eseményeket feljegyezték, azonban később, mikor ilyenek már nem történtek, a temetők sem tűnnek fel az iratanyagban. Külön nehézség, hogy Eger városnak nincs 1780-ig egyházlátogatási jegyzőkönyve, habár a teme­tőkápolnák, mint filia nyilván az egri plébánia alá tartoztak. Az egyik kitűnő forrás a temetők vizsgálatára a korabeli térképek szemügyre vétele. Ezek viszonylag pontosak, és kiválóan felmérhető belőlük az egyes temetők elhelyezkedése és kiterjedése. Azok, amelyek írásos indexet is tartalmaznak, érdekes információkkal gazdagít­hatják ismereteinket, illetve további, kutatást igénylő kérdéseket vetnek fel. Egerről az első ilyen térkép 1704-ből való,68 ám ezen sajnos nem láthatók a temetők, magában a városban is csak néhány helyet emel ki a készítő, a város belső szerkezetét sem ábrázolja részletesen. A következő Eger-térkép 1753-as,69 készítője, Hazael Hugó servita szerzetes és püspöki geometra, elsősorban az összeírások értelmezését kívánta megkönnyíteni vele. Ebből az ok­ból fakadóan a ház- és telekszámok, illetve a városnegyedek szerepelnek benne. Sajnos ebben nem jelennek meg a temetők, egy okból azonban mégis hasznos: egyértelműen kiderül belő­le, hogy az összes temető aló. századi városfalakon kívül helyezkedik el, köztük a Szent Mihály temető is, hiszen a templom oly annyira a falhoz van tapadva, hogy lehetetlen egy nagyobb méretű temető a falakon belül mellette. A másik fontos információ, amivel a térkép szolgál, hogy azonosíthatjuk a kapuk helyét, így a temetők helye is biztosabban meghatározható. A következő térkép 1787-es,70 különlegessége, hogy kézírásos, számozásos német nyel­vű indexet tartalmaz, így még egyszerűbben azonosíthatók az egyes helyszínek. (2. kép) A három nagy temető (Kisasszony, Rókus, Hatvani) egyértelműen azonosítható, azonban a nevük érdekes kérdéseket vet fel. A Szent Mihály-templom Dom Kirche néven szerepel, teme­tőjének azonban nem látjuk különösebb nyomát, illetve a Szent Donát temető sem tűnik fel. Eger 1780-as canonica visitatioja már jóval bővebb információkkal szolgál a temetők­ről.71 Ez az irat négy temetőt említ, a három nagy temetőn kívül a Czifra hóstya temetőjét is. Mindegyik temető árokkal határolt, kivéve a Rókusi, mely egy részén körbe van kerítve, illetve a Czifra hóstya temetőjét, amelyet több oldalról szőlők és kertek határolnak. Utóbbi­ról megjegyzi a készítő, hogy ide néhányan vannak csak eltemetve, és nincs kápolnája sem. 66 EÉLD 3343. 67 Kovács B. 2001.44. 68 MNL HML Térképtár: Káptalani térképek 7. 69 MNL HML Térképgyűjtemény 1143. Érseki gazdasági térképek 125. Mellékletben közreadja: Kovács B. 2006. 70 MNL HML Térképtár: Érseki térképek 60. 71 Kovács B. 2001.43-44. 441

Next

/
Oldalképek
Tartalom