H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Verők Attila: Egri emlékek egy német történeti gyűjteményből
egészen a 18. század utolsó harmadáig jellemezte az Alapítványok működését. Kiegészítő megjegyzésként szeretném megemlíteni, hogy Halléban - legalábbis a kiadott matrikulák tanúsága szerint - 1730-ig nincs tudomásunk egri diákról,45 noha a német egyetem az egyik legnépszerűbbnek számított a Kárpát-medencéből érkező peregrinusok körében.46 Erre a jelenségre pusztán a két várost jellemző felekezeti különbség nem szolgál kielégítő magyarázatul, viszont a valódi okot nem ismerem. Talán egyszer egy kutatás tisztázza ezt a kérdést is. 3. kép Relationis Historicae Semestralis Vernalis Continuatio. Jacobi Franci Historische Beschreibung der denckwürdigsten Geschichten, [...] in [...] Ungarn, [...] Dalmatien, [...] Siebenbürgen, Wallachey, Moldau. 105 K20 c (Frankfurt, 1688) Noha a kutatóknak nem áll rendelkezésére semmiféle statisztika a kora újkori Európa nagyobb lélekszámú településeinek régi nyomtatványokban történő említési gyakoriságáról, a bemutatott hungarica-kutatás eredményeként benyomásaim alapján elmondhatom, hogy a Kárpát-medence északi, északkeleti részén fekvő Eger a 17-18. századi nyugat-európai olvasóközönség előtt a mérsékelten ismert és viszonylag szerényen „reklámozott” városok közé tartozott a történeti Magyarország egyéb nagyvárosaihoz képest.47 Még ha a fentebbi válogatás ennek ellentmondani látszik is, határozottan ki kell jelentenem, hogy az itt kirajzolódó kép némileg csalóka, hiszen kizárólag az egri vonatkozásokat emeli ki egy hatalmas adat- és dokumentumhalmazból. A látszat ellenére a korabeli Egerről viszonylag kevés információ jutott el tőlünk nyugatra. Ennek egyik lényeges oka lehetett, hogy az országnak ezt a csücskét - még ha nem is olyan mértékben, mint a déli, délnyugati területeket, de - jobbára elkerülték az útleírásokat hátrahagyó utazók, tudósok és geográfusok, valószínűleg 45 VB.Juntke I960.; Preuss 1994. 46 Máig az egyetlen átfogó, magyar szempontú összefoglalás a német egyetemtörténetről: Fata-Kurucz- Schindling 2006. A kötet tanulmányaiban Halle neve igen gyakran előfordul. - A könyvről több recenzió is megjelent, amelyekben hangsúlyosan szerepel a hallei egyetem és a Francke által alapított iskolakomplexumnak a magyar művelődéstörténetben játszott jelentősége. Vö. például Verők 2009a. és Verők 2009e. 47 Mondom ezt annak ismeretében is, hogy az olyan népszerű munkák, mint például Wagner, Johann Christoph: Delineatio Provinciarum Pannoniae Et Imperii Turcici In Oriente Eine Grundrichtige Beschreibung deß ganzen Aufgangs, sonderlich aber deß Hochlöblichen Königreichs Ungarn, und der ganzen Türckey (Augsburg, 1684) (jelzete: B/FrSt. 101 C 13) vagy Bizozeri, Simpliciano: Ungria Restavrada Compendiosa Noticia, De Dos Tiempos: Del Passado. Baxo El Jvgo De La Tirania Othomana, Del Presente. Baxo El Dominio Catholico DeLeopoldo II. De Austria (Barcelona, 1688) (jelzete: B/ FrSt. 117 D 15) és egyéb hasonló kiadványok szélesebb körben is ismertté tették a Kárpát-medencei történéseket a nyugati olvasók előtt. Annak az esélye ugyanis, hogy éppen az egri vonatkozású adatok ragadtak volna meg az olvasók fejében az óriási mértékű információáradatból, csekélynek látszik. Óvatosan inkább úgy fogalmazok: adva volt annak a lehetősége, hogy a korabeli érdeklődők „egri” hírekre bukkanjanak, ami tudatos kereséssel komolyabb, releváns ismeretek felhalmozását segíthette elő. 406
