H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Verők Attila: Egri emlékek egy német történeti gyűjteményből
lIfimet13. QetZuSzjí IjJaSEtf. bfarMS Cam élfjnrejo 4. kép Bizozeri, Simplidano: Ungria Restavrada Compendiosa Noticia, De Dos Tiempos: Del Passado. Baxo El Jvgo De La Tirania Othomana, Del Presente. Baxo El Dominio Catholico De Leopoldo II. De Avstria. 117 D 15 (Barcelona, 1688) a török jelenléte miatt. Inkább a kereskedők látogatták, akik viszont csak ritkán számoltak be úti élményeikről, mindennapi tapasztalataikról szélesebb olvasótábor előtt. Egy másik szempont lehet, hogy azok az utazók, akik mégis elvetődtek Egerbe, és útjukról részletes beszámolót adtak közre nyomtatásban, azoknak a munkái nem kerültek be a hallei könyv- gyűjteménybe, így nem is hathattak ki az ottani olvasók ismereteire. Sajnos manapság is úgy tűnik, hogy ez a terhes örökség egészen napjainkig megmaradt: a hevesi megyeszékhely „alulpublikáltsága” a külföldi érdeklődők számára feltűnő és érthetetlen. Érdemes lenne az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó városnak olyan mértékadó várostörténeti összefoglalást letennie az asztalra, amely több nyelven hozzáférhető lenne az ide érkező látogatóknak. Nem lenne szerencsés, ha olyan kezdeményezésre kerülne sor Egerrel kapcsolatban is, mint ami 2010-ben Európa egyik akkori kulturális fővárosa, Pécs esetében előfordult. Ott ugyanis még a kiemelt 2010. év alkalmából sem készült mértékadó történeti összefoglalás a városról és környékéről magyar részről. Ezt az áldadan állapotot elégelte meg két német szerzőpáros, akik a külföld számára elkészítették a maguk Pécs-könyvét.48 Bár a hazai szemlélő találhat egyenedenségeket bennük, mégis hálásak lehetünk érte, hogy hazánk egyik legrégebbi városát kedvező színben, a kultúra egyik központjaként tüntetik fel a nemzetközi olvasóközönség előtt. Bízzunk benne, hogy ezzel követendő példát mutattak itthoni, főként egri történészeink, kultűrpolitikusaink számára, és egy alapos, idegen nyelveken is megjelentethető Eger-monográfia, illetve egy, a nagy történeti hagyományokkal rendelkező Egert népszerűsítő, könnyedebb olvasmányt jelentő kiadvány megírására serkentik a helyi tudós társadalmat. A jelen tanulmány ehhez a munkához kíván hozzájárulni némi művelődéstörténeti, a város hírének recepcióját vázlatosan bemutató adalékkal. 48 Brandt-Habel 2010.; Roth-Gündisch 2010. 407
