H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Pataki Katalin: A feloszlatott koldulórendi kolostorok berendezésének újraelosztása II. József idején.A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa
Pataki Katalin A FELOSZLATOTT KOLDULÓRENDI KOLOSTOROK BERENDEZÉSÉNEK ÚJRAELOSZTÁSA II. JÓZSEF IDEJÉN A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa II. József uralkodása során 1782 és 1790 között 140 kolostor került feloszlatásra a Magyar Királyság területén.* 1 A megszüntetett kolostorok vagyona állami kezelésbe került, és a lelkészpénztárhoz csatolva 1782. szeptember 10-én létrejött az úgynevezett vallásalap (fundus rdigionarius), amely a katolikus egyház reformjának és ennek keretében a plébánia-hálózat fejlesztésének anyagi fedezetét volt hivatott biztosítani.2 A feloszlatott rendházak berendezési tárgyai - eddigi tudásunk szerint - egyrészt pénzzé téve, másrészt valós anyagi mivoltukban kiosztva váltak a szegény vagy újonnan alapított plébániák hasznára.3 1786 után teljes szerzetesrendek feloszlatására már nem került sor4, így a megmaradó kolostorok is szóba jöhettek, mint a feloszlatási eljárások révén elosztott javak és erőforrások befogadói. Ez a koldulórendek - ferencesek, kapucinusok, minoriták - esetében azt is jelentette, hogy a megszűnő rendházak lakói nem feltétlenül kerültek ki a rend kötelékéből, hanem a megmaradó kolostorokba költöztek át.5 Ezek befogadóképessége azonban korlátozott volt, így a többletlétszám elhelyezésének és eltartásának gondját a megfelelő kvalitásokkal rendelkező szerzetes papok plébániai szolgálatra való kiküldése enyhíthette.6 Ezzel egyidejűleg a feloszlatott kolostorok berendezésének szállítása, tárolása és kezelése egyre inkább meghaladta az adminisztratív apparátus személyzeti és térbeli kapacitásait. A plébániák elsősorban templomi felszerelésekre tarthattak igényt - azokra is csak mértékkel -, a koldulórendek kolostorainak szerény berendezése pedig kevés haszonnal kecsegtetett a vallásalap számára. így, mivel a reformintézkedések egyébként is a világi papi feladatok ellátására ösztönözték a szerzetespapokat, kézenfekvő megoldásként jelent meg az a gyakorlat, hogy a megszűnt rendházak kevésbé értékes berendezési tárgyait a plébániák helyett a rendek megmaradó kolostorai kaphatták meg, ami a szétosztásukkal járó adminisztratív feladatok jelentős részét, illetve a szállítás költségeit is a szerzetesekre hárította. Jelen tanulmány ennek az eljárásmódnak a megjelenését és formálódását igyekszik bemutatni a hatvani kapucinus kolostor példáján keresztül. * A tanulmány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma „AGRIA L. - Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyvének megjelentetése" (204188/00435) című nyertes pályázat tette lehetővé. A tanulmány megírására a prágai Centre fian^ais de recherche en sciences sodales (CEFRES) - USR 3138 CNRS- MAEDI doktorandusz munkatársaként volt lehetőségem. Köszönettel tartozom továbbá dr. Varga Kálmánnak, dr. Velladics Mártának és a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársainak, akik segítsége nélkül ez a tanulmány nem készülhetett volna eL 1 1782-ben 315 kolostor működött a Magyar Királyság területén II Józsefuralkodása idején egy új kolostor alapítására került sor (budai Erzsébet-rendi kolostor), így a kolostorok összesített száma 1790-ig 139-cel csökkent Velladics 1999.1271-1272. 2 Felhő-Vörös 1961.284-285., 295. 3 Velladics 1997a.; Velladics 2004. 4 Velladics 1999.; Velladics 2001 a. 3. 5 Velladics 2006.28. 6 Beales 2003.195-201. 369
