H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Pataki Katalin: A feloszlatott koldulórendi kolostorok berendezésének újraelosztása II. József idején.A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa
A feloszlatott kolostorok felszerelésének sorsa 1787 előtt Az első kolostorfeloszlatási hullám a császár 1782. január 26-án kihirdetett rendeletével vette kezdetét Magyarországon. A feloszlatást végző biztosoknak részletes leltárt kellett készíteniük a rendházak ingó és ingatlan vagyonáról, melynek részeként a kolostorok és templomaik berendezési tárgyait is összeírták. Később ezek az inventáriumok szolgáltak a tárgyak további ad1. kép Az egykori kolostortelek a 19. század második felében Hatvány Lajos Múzeum, Történeti Gyűjtemény, Doktay Gyula hagyatéka minisztrációjának alapjául, változó minőségük miatt azonban - mint ezt később a központi hivatalok panaszai tanúsítják - erre csak korlátozott mértékben voltak alkalmasak.7 Ugyancsak a feloszlatási rendelet mondta ki, hogy a szerzetesek és apácák a szobáikban található képeket, könyveket, bútorokat és egyéb használati tárgyakat magukkal vihetik, azok leltárba vétele tehát annak érdekében volt szükséges, hogy távozásukkor tulajdonjogukat igazolni tudják. Az 1782. február 4-én, a Magyar Kamarának küldött császári leirat, amely a feloszlatási eljárásban résztvevő kamarai alkalmazottak tevékenységét szabályozta, az összeírandó ingóságok körét tovább specifikálta, külön figyelmeztetve a biztosokat arra, hogy az éléskamrában és a pincében talált tárgyakat és élelmiszereket is leltárba kell venniük. A mindennapi használati tárgyak és élelmiszerek jelentős részét valószínűleg helyben árverezték el. Ennek részleteire nem tért ki a rendelet, ugyanakkor explicit módon utasította a biztosokat, hogy a központi hivataloknak továbbítandó készpénz és kötelezvények mellett a nemesfém tárgyakat (Pretiosa) is küldjék 7 Velladics 2001 a. 4-9.; Velladics 1997a. 288-289. 370
