H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Kis Csaba: Eger szerepe a Rákóczi-szabadságharc külpolitikájában

vétlenül a vár császáriak által lefolytatott ostromát és a felkelés ügyének régióbeli kudarcát követően.38 Ezen helyzet egyértelmű lecsapódása is láthatóvá válik, amint az adatsorokat részletesebb elemzés tárgyává tesszük.

Az összeírást vizsgálva a legfontosabb demográfiai tényezőként a város becsült lakosságszámának megállapítása kiemelt kérdést képezett. A névanyag elemzése nyomán kijelenthetjük, hogy a jegyzék elkészültekor 777 főt adminisztráltak, ahogy arról már korábban is szóltunk 4 kerületbe osztva a lajstromba vett népességet. Ez jelenti becslésünk kiindulási alapját, hiszen akárcsak az 1703-as adózó népesség számának meghatározásakor, úgy jelen esetben is ez a 777 egyén képezi azt a társadalmi csoportot, amely megfelel az összeírás kritériumainak - magyarán: saját portával rendelkező (vagy házrészt bérlő39), felnőtt személy.

Figyelembe véve, hogy a település a vár császáriak általi ostromakor, illetve az azt megelőző időszakban a pestisjárvány pusztítása nyomán jelentős emberveszteségeket szenvedett, így az adott évet nézve és egyfajta óvatos becslést megcélozva, tanácsosabbnak láttuk a korábban említett 4,5-es szorzó helyett a 3,5-es tényezőt alkalmazni.40 Ebből következően a város lakossága az 1710. esztendő legvégén körülbelül 2700 főre tehető, ami alapján feltűnően megmutatkozik, hogy a szabadságharcot megelőzően dinamikusnak mondható la- kosságszám-növekedés trendjében a fegyveres konfliktus periódusa egyértelmű törést hozott. Noha az 1710 végi 2700 fős népességszám az 1703. évi 2400 főhöz viszonyítva csekély emelkedést mutat, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a városban a hadműveletek lezárultát követően nagy valószínűséggel még szép számmal akadhattak olyan elemek,41 melyeknek Egerben tartózkodása szorosan összefügg a katonai eseményekkel, így az csupán átmenetinek mondható. Az alábbi táblázatra tekintve mindazonáltal konstatálhatjuk, hogy a település Hevesi 1. és 2. kerületében - melyet a tanulmányunkban is szereplő, Nemes Lajos munkájában először közzétett térkép42 Series 1. és Series 2. néven említ — koncentrálódott a lakosság majdnem %-a (498 összeírt egyén ~ 1740 fő - 64%).

Kerület

neve

Összeírt

lakosság

(fő)

Zsellérek

száma

(fő)

Zsellérek

aránya

<%)

Ökrök

száma

(db)

Lovak

száma

(db)

Tehenek

száma

(db)

Szőlőterület

(kapás)

1 főre eső szőlőterület (kapás)

Hevesi 1.

275

67

24

92

146

94

464

1,7

Hevesi 2.

223

69

31

64

132

82

544

2,44

Borsodi 1.

193

2

1

51

69

38

26

0,13

Borsodi 2.

86

31

36

4

22

16

193

2,24

Összesen

777

169

22

211

369

230

1227

1,58

2. táblázat Az 1710-es conscriptio összesített népességi és vagyoni adatai

38 Nagy 1978.198-200.; Kis 2014.310-313.

39 A conscriptioban többször előfordul annak jelölése, hogy egy illető egy másik egyén házában, esetleg annak pincéjében lakik.

40 Tovább erősíti a 3,5-es szorzó alkalmazásának létjogosultságát, hogy az összeírás névanyagában az 1703. évi portálisconscriptiohoz képest szembetűnően magasabb az özvegyasszonyok száma.

41 Pontos számuk - leszámítva a katonaként adminisztráltakat - nem ismert. Ennek becslésére csupán az 1715-ös összeírás vizsgálatát követően vállalkozhatunk.

42 Nemes 2001.25.

362