H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Makai János: Templom vagy múzeum? Andrej fejedelem földi maradványainak sorsáról
nak, hogy ez a heves vérmérsékletű ember fiatal korában nem kerülte az összecsapásokat és a csatákat.39 Továbbá, úgy vélekedett, hogy a fejedelem fiziológiai kora nem felelt meg a tényleges korának, s még élete végén, 63 vagy 64 évesen is erős fizikumú volt. A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a felfegyverkezett összeesküvők célja nem az volt, hogy Andrejt megsebesítsék, hanem az, hogy a helyszínen (a palotájában) megöljék.40 Rohlin professzor szerint az általuk végzett röntgenvizsgálat eredménye jelentős mértékben egyezik a gyilkosságról fennmaradt évkönyvi információkkal. Legalább két esetben azonban cáfolta a híradásokat: egyrészt, nem talált arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a merénylők először csak súlyosan megsebesítették, és csak később ölték meg Bogoljubszkijt; másrészt, nem tudta megerősíteni, hogy a gyilkosok a fejedelem jobb kezét vágták le, mivel a röntgenológusok a bal végtag felső részén tártak fel súlyos sérülésekre utaló nyomokat.41 A fejedelem Vlagyimirba visszajuttatott csontváza továbbra sem lelt végső nyugalomra: a múzeum földszinti termének közepén, üvegszarkofágban állították ki.42 1939-ben a koponyát kiemelték, majd Moszkvába küldték. Antropometriai vizsgálatát V V Ginzburg végezte el.43 M. M. Geraszimov antropológus részben Ginzburg mérései, részben saját megfigyelései alapján rekonstruálta Andrej arcát, ill. készítette el a mellszobrát. A vizsgálatokból ekkor az derült ki, hogy Bogoljubszkijnak keskeny, közepesen hosszú arca, jelentősen kiugró, hosszú, nagyon széles orra és enyhén ereszkedő homloka volt. A fogai jó állapotban maradtak fenn. Koponyája alapján 45-50 évesnek tűnt, bár az évkönyvi adatok alapján kb. 63 éves korában ölhették meg. A koponya a kurgánépítő szlávokéhoz közefi nordikus típusú volt, de egyes sajátosságai mongol hatást mutattak. Ez egybecsengett azokkal az évkönyvi adatokkal, amelyek szerint Andrej anyja kun nő, Ajepa kán rokona volt. Geraszimov hosz- szan tanácskozott neves történészekkel - köztük Ny. Ny. Vöronyinnal és A. V Arcihovszkijjal - arról, hogy a fejedelem szakállas legyen vagy sem, ill. milyen ruhát viseljen. Bogoljubszkij végül hullámos hajat, valamint mongol jellegű szakállt és bajuszt kapott. A ruházat rekonstrukciójához a szobrász-antropológus felhasználta a vlagyimiri múzeum anyagát, pl. azokat a szövetdarabokat, amelyek Voronyin megállapítása szerint nemcsak a fejedelem korából származnak, hanem minden valószínűség szerint eredetileg az ő öltözékéhez tartoztak.44 A fejedelem szoborportréja, amelyet Geraszimov 1940 körül alkotott, a moszkvai Vörös téren elhelyezkedő Állami Történelmi Múzeum kiállítási tárgya lett. 1963-ban a művészi tehetséggel megáldott tudós egy másikat készített, ezúttal a vlagyimiri múzeum számára. A koponya 1943-ban került vissza Vlagyimirba,45 és a fejedelem többi csontjával együtt minden bizonnyal továbbra is kiállítási tárgyként funkcionált. Ezt látszik alátámasztani az az információ, mely szerint 1958-ban Szerebrjakov orvos akadémikus levelet küldött a megyei pártbizottságnak, melyben azt írta, megengedhetetlen, hogy a régi Rusz kiemelkedő személyiségének földi maradványait kigúnyolják, mivel azok közszemlére tétele csak így nevezhető. Úgy értékelte, hogy ez nem más, mint a hívő emberek érzéseinek megsértése. Röviddel ezután, az 1950-es évek végén - minden bizonnyal a Vlagyimir Megyei Pártbi39 Uo. 267. 40 Uo. 268. 41 Uo. 268-269. 42 Krivosejev 2003.180. 43 Ginzburg-Geraszimov 1945.87-89. 44 Geraszimov 1949.144-145,147,151. 45 Akszjonova 2000.174. Kri vosejev 2003.184. 327
