H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Makai János: Templom vagy múzeum? Andrej fejedelem földi maradványainak sorsáról
zottság határozata alapján - Andrej teljes csontváza Moszkvába, az Állami Történelmi Múzeumba került. 1962-ben A. I. Akszjonova, a vlagyimiri múzeum igazgatónője visszakérte a földi maradványokat a fővárosi társintézmény vezetőjétől. A vlagyimiri múzeumi dolgozók autóbuszon, fadobozba csomagolva szállították haza a csontokat, s azokat egy raktárként használt templomban helyezték el.46 További két évtized elteltével M. Furman vlagyimiri törvényszéki orvosi szakértő kapott lehetőséget a fejedelmi maradványok megtekintésére. 1982 májusában elment a múzeum raktárába, s ott az intézmény egyik dolgozója nagy fadobozokat szedett elő, amelyek a postai küldeményeknél használatosakra hasonlítottak. Ezekben tárolták vattába és régi újságpapírba csomagolva Bogoljubszkij csontjait. Mindegyik külön-külön Izvesztyijába volt tekerve, s mindegyik újságot 1948-ban adták ki. Furman feltételezte, hogy több mint harminc évig senki sem nyúlt a földi maradványokhoz. Miután befejezte a csontok vizsgálatát, és feljegyzéseket készített a sérülésekről, azokat összehasonlította a leningrádi tudósok megfigyeléseivel. Mivel a sérülések jellege és helye mindkét vizsgálati anyagban megegyezett, arra a következtetésre jutott, hogy 1934-1935-ben a leningrádi tudósok alapos és megbízható munkát végeztek. Furman folytatni szerette volna a vizsgálatot, de kénytelen volt belenyugodni, hogy a döntéshozókra olyan nyomás nehezedett, amellyel szemben tehetetlenek voltak.47 Szerapion, Vlagyimir és Szuzdal érseke gyakorolt nyomást Akszjonovara, a múzeum igazgatónőjére annak érdekében, hogy Andrej Bogoljubszkij földi maradványai visszakerüljenek az Uszpenszkij-székesegyházba. Akszjonova nehéz helyzetbe került, mivel a Szovjetunió Kommunista Pártja Megyei Bizottságának ideológiai titkára arra utasította, hogy a csontokat szállíttassa el Vlagyimirból. Azonban azokat a megkeresett leningrádi és moszkvai múzeumok nem vették át. A helyzetet a vlagyimiri Vallásügyi Tanács meghatalmazottja mentette meg, aki meggyőzte a megyei pártbizottságot arról, hogy a csontok átadása nem vezet vallási „robbanáshoz”. A tanács 1986 decemberében határozatot hozott Bogoljubszkij földi maradványainak átadásáról. Az esemény 1987. március 3-án Szerapion érsek rezidenciáján zajlott. A fadoboz és az Izvesztyija használata szóba sem jöhetett: a fényes papírba csomagolt csontok ezúttal a múzeum restaurátorai által készített, szép dobozban helyezkedtek el. A felek dokumentumot írtak alá arról, hogy a földi maradványokat „állandó őrzésre” átadják az egyházmegyének. A csontokat még aznap este kőkoporsóba helyezték az Uszpenszkij-székesegyházban.48 Az Andrej fejedelem földi maradványai iránti tudományos érdeklődés továbbra sem szűnt meg. 2007-ben egy moszkvai alapítvány engedélyt kért Jevlogij vlagyimiri és szuzdali érsektől a csontváz vizsgálatához. Az alapítvány a Moszkva alapítójaként számontartott Jurij Dolgorukij szuzdali és kijevi fejedelem (f 1157) földi maradványainak azonosításához szeretett volna bizonyítékokat szerezni. Mivel Jurij Andrej apja volt, az elképzelés jónak tűnt, az érsek pedig áldását adta az újabb szemlére. A vizsgálat 2007. július 22-24 között az 46 Akszjonova 2000.172-174. 47 Furman 1995. 196-197. Az, hogy Furman 1948-as újságpapírba csomagolva találta a földi maradványokat nem jelenti azt, hogy azóta senki sem vette kézbe a csontokat, hiszen azok az 1950-es évek végéig múzeumi kiállítás részét képezték. Az 1950-es évek végén Moszkvába, az 1960-as évek elején pedig Moszkvából ismét Vlagyimirba szállították, s ott raktárban helyezték el a csontokat. Nyilván az történhetett, hogy azokat valamelyik esemény idején, jobb híján régi Izvesztyijába csomagolták. 48 Akszjonova 2000.175. 328
