H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Makai János: Templom vagy múzeum? Andrej fejedelem földi maradványainak sorsáról

felnyitották koporsóját, és földi maradványait az oltártártól átvitték az Uszpenszkij-székes- egyház Znamenszkij (a Jel)-részlegébe. Ezután létrehozták helyi egyházi kultuszát, s tiszteletének napja július 5-e lett.23

1767. június 13-án II. Katalin cámő (1762-1796) látogatást tett Vlagyimirban, és azt tapasztalta, hogy az Uszpenszkij-székesegyház rossz állapotban van. Miután visszatért Carszkoje szeloba, arra utasította a Gazdasági Kollégiumot, hogy küldjön 14.000 rubelt az épület felújítására, kegytárgyakra és papi öltözékekre. 1768. június 2-án a cárnő saját kezűleg aláírt leiratot küldött Pavel vlagyimiri püspöknek, amelyben jelezte az elvárását: a székesegyházat meg kell őrizni és a legjobb állapotban kell fenntartani. Pavel haladéktalanul hozzákezdett az uralkodói akarat végrehajtásához. Halála után a felújítást az utóda fejezte be, s 1774-ben ő is szentelte fel a székesegyházat. Az északi részleget, amely korábban a Blagovescsenszkij és a Znamenszkij elnevezést viselte, ezúttal a Szent Igazhívő Andrej Bogoljubszkij fejedelem nevére szentelték fel.241773-1774-ben új, ezúttal barokk stílusú ikonosztáz is készült, a régi, részben Rubljov által festett ikonokat pedig a közeli Vasziljevszkoje falu parasztjainak adták el.25 A székesegyházat később Katalin unokája, I. Miklós (1825-1855) cár is meglátogatta. A 19. század második felében az épület ismét alapos felújításon esett át.26 Egy fényképen, amely az 1880-as években történt restaurálás előtt készült, jól látszik, hogy a templom hagymakupolás volt.27 Később ismét sisak formájú kupolákat kapott.

Az Uszpenszkij-székesegyház és Andrej fejedelem földi maradványainak sorsa a bolsevik hatalomátvétel után is bővelkedett a fordulatokban. 1918-ban az egyház és az állam szétválasztásáról szóló dekrétum értelmében megkezdődött a muzeális értékű tárgyakkal teli templomok bezárása. Ugyanebben az évben komoly munkálatok (kutatás, falfestmények restaurálása) valószínűleg csak Andrej fejedelem főszékesegyházában és öccse, Vszevolod udvari templomában zajlottak.28 Az előbbiben ekkor tárták fel az 1408-ban készült, de később átfestett, lemeszelt freskókat. Néhány évvel később összegyűjtötték és a moszkvai restauráló műhelybe szállították a Vasziljevszkojeban megmaradt ikonokat.29

1919-ben a legfontosabb vlagyimiri egyházi épületek többnyire múzeumi irányítás alá kerültek.30 Az Uszpenszkij-székesegyház egyelőre kimaradt a sorból, de az új politikai kurzus azért nem kímélte: a Szovjet-Oroszországban kibontakozó ateista propaganda céljait szolgálva megszervezték a szentek földi maradványainak közszemlére tételét. A Vlagyimiri Kormányzóságban 1919-ben tíz nap leforgása alatt híres szentek koporsóit nyitották fel. Andrej Bogoljubszkij é is ezek közé tartozott.31

1919-1926 között a Múzeumi Ügyek Kormányzósági Alosztályát a Petrográdi Régészeti Intézetből érkezett A. I. Ivanov vezette. Ivanov, a rendszer kiszolgálója nagyon kemény politikát folytatott a pravoszláv egyházzal szemben. Ezt jól mutatják egyes kijelentései is: a

23 Fedotov 1990.94., 97. Golubinszkij 1998.134.

24 Krivosejev 2003.157-158.

25 György-Neményi 1973.51.

26 Uo. 164.

27 Szirenov 2003.15.

28 Tyimofejeva 1991.279.

29 György-Neményi 1973.5130 Tyimofejeva 1991. 279. 1919 elejétől a múzeumokat irányító szervet a Múzeumi Ügyek Kormányzósági Alosztályának, később a Művészeti Alosztály Szekciójának nevezték.

31 Krivosejev 2003. 164. 1923-ból is van adat arra vonatkozóan, hogy az Uszpenszkij-székesegyházban a látogatók megtekinthették a fejedelmek, köztük Andrej csontjait. Uo. 167.

325