H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Petercsák Tivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon
Bóta Mihályt választották, 1893-ban már társulati helyettes elnök tisztség volt Bíró Béni személyében. 1891 -ben olvashatunk a társulati jegyző-ről.34 A gazdaközösség egyik legfontosabb feladata volt a tavaszi rekesztés, amikor felmérték az állatállományt és állat fajtánként megállapították a legeltetési díjat. Breznay Imre saját tapasztalatként írja az 1930-as években, hogy a „csorda-rekesztés a 18. században is úgy ment, mint manapság. Előre meg nem állapított, illetve ki nem hirdetett napon nem eresztették haza az állatokat, hanem ki kellett váltani minden állatot, mégpedig a pásztoroknak járó összegnél nagyobb díj ért. A lovak után pl. nem 10, hanem 14polturát vettekbe, de 4 poltura maradt a legelő bérletre”.35 A jegyzőkönyvekből nem állapítható meg ez a számontartási mód, mindenesetre az a gyakorlat igen, hogy a hivatalban lévő pusztagazda házában tavasszal, április végén, május elej én gyűlést tartottak a gazdák, és megállapították az állatok után fizetendő díj akat.36 Egyszer van adat a résztvevők számáról: 1870-ben 26 gazda jelent meg április 30-án.37 Érdemes néhány példát felhozni az 1883-ban megváltás-nak nevezett összegekről. 1857: marha - 5 vff, borjú - 3 vít., ló - 2 vít 3 kr., sertés - 1 vft. 3 kr.;38 1860: ló - 1 új ff, tehén - 1 új ft, sertés - 44 új kr., borjú - 1 új fi. 20 kr.;39 1875: ló — 1 ft. 40 kr., tehén - 3 ft, borjú — 1 ft. 50 kr., sertés - 80 kr.;40 1883: tehén - 2 ft, borjú vagy kecske - 80 kr., ló - 1 ft. 50 kr.;41 1890: tehén - 2 ft. 40 kr., borjú - 1 ft. 80 kr., kecske — 2 ft. 40 kr.,sertés - 70 kr., ló - 1 ff. 70 kr.;42 1902: tehén - 8 korona, borjú és kecske — 5 korona, ló - 4 korona 60 fillér, sertés - 2 korona.43 Egy évből találunk adatokat a pusztagazdasághoz tartozó állatállomány nagyságáról. 1867-ben „lovakat felolvastuk 28-ik Áprilisba. Tanáltatott 122 darab. A kivetés volt Ifi. 10 x. Rekesztettük 28 áprilisba." 1867. május 5-én olvasták fel a sertéseket, 500 darabot találtak és darabját 40 kr-ra rekesztették. A marhákat június 1 -én olvasták fel, és 186 tehenet, valamint 31 borjút találtak. A kivetés 2 ff. tehenenként és 1 ff. 20 x. borjanként.44 Az állatokat őrző pásztorokat a gazdaközösség a rendszerint november 30-án, Szent András napján tartott gyűlésen választotta meg. A jegyzőkönyvekben rögzítették a pásztorok nevét és az állatonként nekik járó bért. A pásztorok nevét a Függelékben közöljük! A 147 adatot tartalmazó névsor áttanulmányozása után tehetünk néhány megállapítást. A munkáját jól végző pásztort éveken át megtartotta a gazdaközösség. A legtöbbször, 12 alkalommal Bőgős Józsefkondást alkalmazták az 1870-es és 1880-as években, Hangácsi József pedig 1885-1896 között ugyancsak 12 évig volt a pusztagazdaság csordása. Nagy István tízszer volt csikós, Juhász János csikóst és Fejes János kondást pedig 8-8 évben választották meg. A pásztorok valószínűleg egri lakosok voltak, mert csak háromszor említették meg, hogy az illető ostorosi, kistályai és szalóki születésű. Az is előfordult, hogy néhány év után más nyáj őrzésével bízták meg a pásztort, mint pl. Tanner György hat évi csordásság után a sertéseket őrizte egy alkalommal. A mesterség családon belüli folytatására lehet példa Kán34 Uo. 68,81,91-92,123,126,135-136. 35 Breznay 1934. II. 207. 36 MNL HML V-72/b.8.109. 37 Uo. 37. 38 Uo. 14. 39 Uo. 20. 40 Uo. 52. 41 Uo. 75. 42 Uo. 114-115. 43 Uo. 156. 44 Uo. 30. 30
