H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Petercsák Tivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon
tor József aki többször volt csordás, majd fia, ifj. Kántor József előbb csikósként dolgozott, majd 1877-ben apjától átvéve a csordás tisztét, két évig volt alkalmazásban. Ritka kivétel a pásztorok között nő alkalmazása a feladatra. A pusztagazdaság 1864-ben özv. Barta Imréné Pallagi Máriát fogadta fel csordásnak és mellé Fehér Pált is alkalmazta. Ez a páros a következő évben kondásként dolgozott a két negyedben. A pásztorok bére évenként és állatfajták szerint változott. Pl. 1843: csordás — 1 ft. 3 x., csikós - 50 x., kondás - 30 x.;45 1856: csordás - 1 ft, csikós - 2 ft, kondás - Iff. 15 x.;46 1863: csordás - 1 ft, csikós - 90 kr., kondás - 40 kr.;47 1873: csordás - 1 ff., csikós - 1 ff., kondás - 50 x.;48 1885: csordás - 1 ff. 20 x., csikós - 1 ff. 40 x., kondás - 60 x..49 Néhány esetben az alkalmazás időtartamát, a közösség elvárásait és a pásztorok feladatait is megfogalmazták. 1852-ben a kondás esetében megjegyezték, hogy „1852 évi 30 ik november naptul számítva 1853 évi november 30 ik napjáig akár esik akárfú egy nap sints ki alkudva amelyen ki nem szükséges volna” hajtani.50 1865-ben a csikós és kondás esetében megjegyezték, hogy „magát jól viselje”, a csikósnál pedig, hogy „az válókat tisztán tartsa”.51 1868-ban és 1869-ben a csordás, csikós és kondás fogadásánál feladatul szabták, hogy a legelőn „az üstökével az ártalmas szúró tövisket tisztítsa, mely a csorda járásban ekjükbe jog kerülni".52 Az 1868. november 30-i gyűlésen szankciót is kilátásba helyeztek: „és ha nem teljesíti, a gazdák lefognak a béréből 30ft-ot, azaz 10forintjával fejenként”, vagyis pásztoronként.53 1880-ban a csordásnak előírták, hogy „a trágyát tartozván összeszedni”.54 1861-ben olvashatunk arról, hogy egy-egy pásztor 40 krajcárt, összesen 1 ff. 20 kr-t új foglalóként magukhoz vettek, ezzel vált hivatalossá az alkalmazásuk.55 A pásztorbér kifizetésére vonatkozóan is találunk adatokat. Pl. 1885-ben a csordás és kondás havonta 20-20 forintot, a csikós 10 forintot kap. 1890-ben megszabják, hogy a csikós kihajtásig fizetést nem kap, a csordásnak csak a teleltetési bér (5 ff.) jár, és egyedül a kondás kap havonként 10 forintot.56 Az 1860-as, 70-es években a pásztorfogadó közgyűlések jegyzőkönyvét a hegybíró és a városi gazdasági felügyelő írta alá.57 Év közben az is előfordult, hogy leváltották a pásztort és mást fogadtak helyette. Pl. 1871. április 23-án Török István csordást „mint a csordához elégtelent” kitette a gazdaság és helyette Kántor Józsefet választotta meg oly feltétellel, hogy két fiával együtt őrzi a marhát.58 A pásztorok maguk gondoskodtak bojtárról, sokszor a saját gyerekük volt az, pl. 1869-ben Fejes Mihály kondás Fejes Istvánt alkalmazta.59 60 Az 1867-re megfogadott Nagy István csikósnál megjegyezték, hogy ha a fiát el találják vinni katonának, akkor „hasonló bojtárt tartozik fogadni”.60 1884 áprilisában közgyűlésen foglalkoztak a csordás körüli 45 Uo. 7. 46 Uo 13. 47 Uo. 24. 48 Uo. 44-46. 49 Uo. 89. 50 Uo. 12. 51 Uo. 27. 52 Uo 31. 53 Uo 34. 54 Uo. 63. 55 Uo 22. 56 Uo 93,112-113. 57 Uo 36., 38., 44-46,47. 58 Uo40. 59 Uo 36. 60 Uo 28. 31
