H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

P Szalay Emőke: Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében. Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei

tő technika a gömöri fazekasközpontok közül különösen Süvétén volt kedvelt.17 Felirata alapján tudjuk, hogy 1867-ben készült ajándékként a református egyháznak. (7. kép)18 Je­lentőségét a feliratában megörökített évszám adja. Mivel a gömöri termékek legnagyobb részét kitevő használati edények legtöbbször évszám nélküliek, így a datált darabok fontos kiindulópontot jelentenek a kutatások szem­pontjából. Tiszafüredi edények Az újlőrincfalvi református gyülekezet őriz egy olyan edényt, amely a magyar népi kerá­mia gazdag formavilágában is különleges, ez egy miskakancsó. A magyar népi kerámiák között különleges formájával tűnik ki; ez a miskakancsó.19 Jellegze­tes formáján négyféle technikával alakította ki a mester a díszítményt Leghangsúlyosabb a ráté- tes díszítés, amellyel az öblöt borító menteszár­nyakat, bennük a sújtásokat és a két szárny között kanyargó kígyót mintázta. Ugyancsak domború a fejen az orr, aful, a szem és a bajusz formálása. A domborműves díszítményen festéssel emelte ki a felületeket, amelyeket pikkelyszerűen benyo­mott recézéssel gazdagított. A fül két oldalán írókával festett kanyargó virágos-leveles ág tölti a teret. A kígyótest kanyarulataiban kar­colt rozmaringágak hajladoznak. (8. kép) A díszes edény felirat nélküli, így készítőjé­re, a készítés helyére illetve idejére vonatkozó­an analógiákat kell keresni.20 Az Alföld egyik legjelentősebb fazekasközpontjában, Tiszafüreden készültek a leg­szebb miskakancsók. A miskakancsók részletes elemzése során a tiszafüredi edények legkorábbi csoportjában, az 1830-as évektől kezdődően akadnak hasonló darabok. A domborműves elemek jellegzetes formálása mellett a karcolt rozmaringág csak egy mesternél fordul elő. Készítőjének Katona Sándort nevezik meg, készítési idejét a 19. század középső harmadára teszik. A nevéhez kapcsolt miskák között ezt a példányt tartják a legigényesebb munkájának.21 8. kép Tiszafüredi miskakancsó, 19. század második harmada - Tiszahalász, ma Újlőrincfalva (fotó: Winter Erzsébet) 17 A süvétei fazekastermékekről bővebben P. Szalay 2005.27-29,52-55. 18 Boroskorsó. Agyag, engóbos, kapart díszítéssel, ólommázzal. Korongos talpból emelkedik a gömbös test. Nyaka szűk, csorba. Díszítés: öblén vízszintes leveles, virágos koszorú, benne szív alakú keretben felirat: „ÖZ. Tóth Jánosnő hü kebellel ajánlja Súly Helység Tisztelt Refor. 18 Egyház részére 67". Nyaka törött, hiányos. Jelzés nélkül. Készült: 1867. Gömör, Süvéte. Méretek: talp átm.: 15,3 cm, m.: 36 cm. 19 A miskakancsókról részletesen Csupor-Füvessy 2014. 20 Közölve Csupor-Füvessy 2014.18-19. 21 Uo. 2014.18-19,21. kép. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom