H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

P Szalay Emőke: Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében. Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei

Apátfali úrasztali boroskorsó

A 19. század utolsó negyedében a Kárpát-medence északkeleti területeinek református gyülekezeteiben jelenős számban jelennek meg a nagyméretű kőedény korsók festett sző- lőfürtös-kalászos díszítéssel. Elterjedésük magyarázata, hogy itt találhatók az észak-magyarországi keménycserép gyárak, köztük az Eger mellett fekvő bélapátfalvi.13

Az apátfalvi kőedénygyár 19. század közepi működésében megfigyelhető az eredetileg használati célokra készült kőedények díszedénnyé válásának folyamata. Ez az az időszak, amikor a később jellegzetesnek tartott, kedvelt, un. apátfalvi díszítő stílus kialakult. A stílus elemeit a kutatás véleménye szerint az Apátfalvára bevándorló telkibányai, miskolci és más kőedénygyárakból áttelepült szakmunkások hozták magukkal.

Az apátfalvi gyár termékeinek kedveltségét bizonyítja, hogy a határon túli Gömöri Egyházmegyében tizenegy darabot, a Tiszáninneni Egyházkerület Borsod-Gömöri Egyházmegyéjében nyolc korsót őriznek, de jutott belőlük a határon túli Zempléni Egyházmegyébe három, az Ungi Egyházmegyébe és a Kárpátaljai Református Egyház úgyszintén Ungi

5-6. kép Bélapátfalvi úrasztali boroskorsó, 1880 - Sály (fotó: Winter Erzsébet)

Egyházmegyéjében három, a tiszáninneni Zempléni Egyházmegyébe egy darab.14

Az apátfalvi gyárban készült korsók ezen edénytípus legtökéletesebb formáját képviselik. A kis korongos talpból szabályos gömb alakú test emelkedik, karcsú nyakát gallér övezi,

13 Részletesebben lásd P. Szalay 2010a. 220-231. Itt kísérletet teszek a telkibányai, hollóházi és bélapátfalvi edények elkülönítésére.

14 A gömöri gyülekezetekben található apátfalvi korsók ismertetését lásd P. Szalay 2010c. 48-52.

256