H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
P Szalay Emőke: Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében. Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei
szája felül peremmel ellátott csőben folytatódik. A finom, kissé felívelő fül a gallérból indul, az öböl közepe felett kapcsolódik a testhez. Díszítésük a funkciójuknak megfelelően az ismert kalászos, szőlőfurtös koszorú. Apátfalvi jellegzetességként jegyzik meg a kék és piros virágok, zöld levelek használatát, a rózsákból, tulipánokból és más kisebb virágokból komponált díszítést. A sályi gyülekezet korsója az apátfalvi edények összes felsorolt formai j ellegzetességét hordozza. Díszítése viszont eltér a többi úrasztali korsótól. Egyrészt a talp, a váll és a gallér vékony csíkj a élénkvörös. A szokásos szőlőfurtös, leveles, kalászos díszítménytől különbözően itt az apátfalvi edények színvilágával a jellegzetes bíbor rózsabimbókkal, kékvirágokkal, zöld levelekkel alkot egy bokormintát. A fül másik oldalán dús szőlőfurt díszlik zöld levelekkel. A felirat zöld koszorúban zöld színnel készült. Az ismert emlékanyagban egy tökéletesen hasonló edényt találunk, amely szintén 1880- ban készült. A hasonlóság olyan nagyfokú, hogy feltehetően egy kéz munkája mindkettő.15 (5-6. kép) Götnöri úrvacsorái boroskorsó A legáltalánosabb kerámia az ólommázas cserépedény, amelynek előállítói az előbbi gyári termékek alkotóival szemben egyszerű kézművesek, a fazekasok. A magyar népi fazekasság termékei szintén jelen vannak a református egyház edényei között.16 Gömör megye a 19. század közepén működő közel 30 fazekasközpontjával kiemelkedő helyet foglal el a magyar népi kerámia történetében. A gömöri fazekasság sajátossága, hogy a céhes iparűzés mellett a korai időktől kezdődően fontos és meghatározó szerepe volt a céhen kívül dolgozó mestereknek. A gömöri edények legnagyobb részét feltehetően nem a céhes központokban, hanem a környékükön fekvő fazekasfalvakban állították elő. A sályi gyülekezet őriz egy nagyméretű törött szájú korsót A fehérre égő agyagon barna engób alapon látható a kaparással kialakított díszítés, amelyet vízszintesen futó leveles, virágos, kacsos koszorúminta alkot. Ez a díszí15 Boroskorsó. Kőedény, zöld, kék, vörös, sárga színnel festve. Korongos talpból emelkedik a gömbös test. Nyaka szűk, galléros, füle a gallérból indul, rövid, ívelt Díszítés: a talpon, nyakon és galléron csík. Öblén a fül két oldalán virágos, leveles csokor rózsával, nefelejccsel. Középen koszorúban felirat: „A Sályi ref. egyháznak E. A. Lelkésztől 1880.” Szája csorba. Jelzés Apátfalva. Készült: 1880 körül, Apátfalva. Méretek: talp átm.: 14,5 cm, m.: 38,5 cm. Az azonos példány P. Szalay 2012a. 243. kép. Csíz, Gömöri Református Egyházmegye. 16 Az egyházi használatban lévő fazekastermékek jelentőségéről lása bővebben P. Szalay 2012c. 213-219.; legutóbb hő.: 2016.151-152. 7. kép Süvétei úrasztali boroskorsó, 1867 - Sály (fotó: Winter Erzsébet) 257
