H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
P Szalay Emőke: Kerámiák a református egyház liturgikus edénykészletében. Az Egervölgyi Református Egyházmegye gyülekezeteinek kerámia edényei
Murányi kőedény úrasztali boroskorsó A református gyülekezetekben az úrasztali fel- szerelési tárgyak között jelentős számban találunk kőedényeket is. A porcelánhoz közelálló, de annál kevésbé értékes finomkerámia a 18. század közepi megjelenésétől kezdve hamar elterjedt egész Európában. A19. század elején a Kárpát-medencében a fehér színű edények nagy népszerűségre tettek szert a társadalom minden rétegében. A 19. század első felében működő kőedénygyárak vonulatába illeszkedik a Gömör megyében működött murányi kőedénygyár is. A jelenleg ismert egyházi használatban lévő murányi edények egyik csoportja az 1870-es évekből származik.11 Az edények korsók, szájuk gallérral körülvett hengeres cső. Az edénytest szélesebb talpból induló, a derekáig öblösödő, majd felette a nyakhoz hasonló vonallal hajló öbölrész. Díszítésük szerény, általános a barna színnel a galléron húzott vékony csík és a fülön a vonalas stilizált levéldíszítmény. További díszítést a feliratuk jelenti, amely fekete, illetve sötétbarna színnel készült. Ebbe a sorba illeszkedik a mezőkeresztesi egyház korsója, amit a hasonlóság mellett a készítés évszáma igazol, mely szerint 1877-ben megrendelésre készült. Az edénynek csak felirattal történő díszítése arra utalhat, hogy sorozattermékként készült, csupán a felirattal tették templomi célra alkalmassá. (4. kép) Figyelemre méltó a murányi edények díszítésének visszafogottsága, mivel a többi kőedénygyár termékein az 1860-es évektől kezdve, mint már említettük, a színesebb, magyaros stílus elemei alkotják a díszítést. A murányi edények esetében úgy tűnik, hogy kevesebb teret kapott ez a stílushatás. Az eddig ismert murányi úrasztali edények mindegyike Gömör megye református gyülekezeteiben maradt fenn, nagyjából egy bokorban helyezkednek el, a Balog és a Sajó folyó mentén. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a gömöri egyházközségek egy része ragaszkodott a viszonylag egyszerű korsókhoz. A mezőkeresztesi edény jelen ismereteink szerint a környéken egyedülálló, közel 150 lan-re fekszik Muránytól.12 A murányi korsó a gyülekezet, a név szerint megörökített lelkész számára értéket jelentett, bizonyára ezért rendelték, holott a bélapátfali gyár sokkal közelebb volt a településhez. 4. kép Murányi úrasztali boroskancsó, 1877 Mezőkeresztes (fotó: Winter Erzsébet) 11 Részletes bemutatásukat lásd P. Szalay 2011.50-52 12 Boroskorsó. Kőedény, mázas, fekete felirattal. Kerek talpú, gömb testű, rövid, szűk nyaka hengeres cső, kis gallérral. Füle a gallérból indul, sima íveléssel csatlakozik az öbléhez. Díszítés: nyakán vízszintes csíkok. A felirat levágott sarkú fekete keretben: ,ßorsod-Mezö-Keresztes város rej. Egyházának úr asztali korsója, készült n. t. Bornemisza József lelkész úr hivataloskodása alattMurány az 1877dik évben G. S. megrendelésére.'Jelzés nélkül. Készült: 1877 Murány. Méretek: talp átm.: 16 cm, m.: 38 cm. 255
