H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
let könyvtárára vonatkozó ismereteket, megjegyezve a támogatás összegét, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, rajta kívül a bécsi és bukaresti akadémiák adományait, addig az egyesület múzeumára vonatkozóan egyetlen sort sem közöltek.)94 A vidéki múzeumok közel ötödét maguk a városok alapították. Jászberényben a „Városi Jász Múzeum”-ot 1873-ban Sipos Orbán, jászkunkerületi kapitány kezdeményezésére határozta el a város tanácsa. Törzsanyagául a városi levéltárban őrzött nagybecsű történelmi ereklyék és oklevelek szolgáltak.95 Szegeden Somogyi Károly esztergomi apátkanonok adományát fogadta el 1880-ban a város közgyűlése, s nyitotta meg 1883-ban a Városi Múzeumot és a „Somogyi-Könyvtárat”.96 Budapest a maga fővárosi múzeumának létesítését 1885- től tervezte. Abból az alkalomból, hogy a Ferenc József lovassági laktanya alapkőletételénél a császár és király is jelen volt, számos értékes emléktárgy jutott a főváros tulajdonába, már felvetődött a fővárosi múzeum alapításának sürgőssége. Gerlóczy Károly alpolgármester a kérdést folyamatosan napirenden tartotta, azt a célt megjelölve, hogy a múzeumban össze- gyűjtsék és „szükségszerűen rendezve” tartsák „akár az ország történelmének a fővárossal szorosabban összefüggő egyes kiválóbb eseményeire, akár a főváros speciális helyi történetére vonatkozó” emlékeket. Fontos feltételül jegyezte meg, hogy az „érmék, pecsétek, okiratok, könyvek, képek, térképek, zászlók, fegyverek, bútordarabok”, stb. tárgyak a „tanulmányozni kívánóknak s mint a közönségnek hozzáférhetővé tétessenek”. A Főváros végül 1887 októberi ülésén hozott határozatot a múzeum létesítésére.97 (Megjegyzem, Bécs ugyanebben az esztendőben alapította saját városi múzeumát.) Ismerünk néhány vármegyei alapítású múzeumot is. Közülük a Tolnavármegyei Múzeumot 1895-ben hozták létre. A közgyűlésen Wosinsky Mór esperes-plébános jelentette be, hogy ő és gróf Apponyi Sándor gyűjteményeiket millenáris alapítvány gyanánt múzeum létesítése céljából a vármegyének felajánlják. A gyűjtemények gyarapodása mellett eredményes összefogással és „államsegéllyel” 1902-ben már önálló múzeumi épületet avattak.98 Veszprém vármegye közönsége pedig közgyűlési határozatával 1902-ben alapította a „Vármegyei Múzeumot”. Működésére érdekes fényt vet az az adat, hogy az 1910-es években tevékenységének folytatására segélyt kapott a veszprémi püspöktől (1000 koronát), a várostól (50 koronát), a Veszprémvármegyei Múzeumegylettől a befolyt tagdíjakat, s az „államsegélyt”, ami 1913-ban 1100 korona volt.99 Jeles múzeumalapítók és tulajdonosok voltak az egyházak is. Az egri érseki líceum gyűjteményeit már 1780 óta számon tartották. Ekkor keletkezett a régiségtár és iparművészeti gyűjtemény, valamint a természettani és vegytani gyűjtemény. A természetrajzi 1800-ban, a szépművészeti gyűjtemény 1860-ban jött létre. Kiemelkedő adományozói között Bartakovics Béla és Samassa József érsekeket, Kandra Kabost és Rapaics Rajmundot tartjuk számon. Jeles esemény volt a város életében a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága 1868-as közgyűlése, ahol Ipolyi Arnold egri kanonok üdvözlő szavai mutatják az érsekség múzeumok ügye iránti elkötelezettségét: „A régiségtudományt ma már nem 94 Opris 1994. 119.; 2003. 64.; Magyar Minerva 1902. 334.; 1904. 496-497.; 1912. 647.; 1915. 440-441.; https:// en.wikipedia.org/wiki/ASTRA_National_Museum_Complex. [utolsó letöltés: 2015. július 30.] 95 Magyar Minerva 1915.269—270. 96 Magyar Minerva 1915.576. 97 KVégh 2003.14-15. 98 Magyar Minerva 1915.601.; 1932.634. 99 Magyar Minerva 1915.675. 174
