H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
űzzük üres szenvedélyből, tárgyait nem mint furcsaságokat és curiosumokat, nem mint raritásokat gyűjtjük, az ősnépmaradványokból nem képtelen meséket és regéket olvasunk ki, hanem az emberi művelődésnek eszközeit és folyamatosságának ismeretét találjuk ben- nök.”100 Néhány évvel később, 1872-ben több jeles gyűjtemény felajánlása hozta magával a líceumi múzeum felállítását.101 Az állam által ebben a korszakban Budapesten létesített múzeumok egy része a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei (ill. más gyűjtemények) révén született, mint az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum (1906-ban nyílt meg), valamint az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum (1896-tól látogathatja a közönség). A Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum könyvtárral, kereskedelemtörténeti gyűjteménnyel és kereskedelmi áruminta gyűjteménnyel rendelkezve 1887-ben az Iparcsarnokban állandó kiállításának megnyitásával kezdte működését.102 A Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum alapjait 1879-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és az országos magyar iparegyesület vetette meg. Szakkönyvtárral és rajzgyűjteménnyel, valamint ipari gyűjteményekkel (szerszám és géptár, mintagyűjtemény) rendelkezett.103 Az Országos Tanszermúzeum és Pedagógiai Könyvtárt az 1873-as bécsi kiállítás ihlette. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (Trefort Ágoston miniszter) 1877-ben nyitotta meg, anyaga taneszközökből, a népoktatás tárgyaiból, a tanszerkészítők ajándékaiból, s persze pedagógiai szakkönyvekből és tankönyvekből állt.104 A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium 1908-as rendeletéi irányították a székesfővárosi magyar királyi államrendőrség bűnügyi múzeumának létrejöttét és működését. Gyűjteményét bűnjelek, bűnügyi vonatkozású képek, tárgyak és eszközök, valamint a rendőri hivatás gyakorlásához tartozó emlékek alkották.105 A Magyar Társadalmi Múzeum („mint népmívelő intézmény”) a 20. század első évtizedében jött létre, 1909-től jelentek meg a Társadalmi Múzeum Értesítője folyóirat számai. Gyűjteményeit négy csoport alkotta: a baleset elhárítás, az iparegészségügy, a munkásjóléti intézmények és a könyvtár. Vezetője a földművelésügyi minisztérium osztálytanácsosa, munkatársai is zömmel minisztériumi alkalmazottak voltak.106 Ismereteink szerint voltak állandó kiállításai és vándortárlatai. A „múzeum” tájékoztató füzete szerint Veszprémben, Kolozsvárott, Győrött és Magyaróvárott rendeztek népegészségügyi kiállításokat. A „múzeum” szervezeti felépítéséből azonban kiderül, hogy sokkal inkább volt szociálpolitikai intézet, mint kulturális intézmény.107 1910-ben a Főfelügyelőséghez fordult a Magyar Gyermektanulmányi Társaság. Támogatást kértek a Gyermektanulmányi Múzeum létrehozása érdekében. Úgy tervezték, hogy intézményük a Társadalmi Múzeum (Budapest, V kerület, Mária Valéria utca 12.) keretei között működne. Tájékoztatójukban azt írták, hogy céljuk „a gyermek lelki életének leg- szemlélhetőbb feltűnő megnyilvánulásait, mint pl. a kézimunkáit, a rajzait és egyébnemű alkotásait” („ösztönszerű rajzokat, ösztönszerű kézimunkákat”) összegyűjteni, „tanulságos 100 F. Ludányi 1973.65. 101 Magyar Minerva 1915,196-197.; F. Ludányi 1973.65-67. 102 Rédey 2002.73. 103 Kozma 2002.70-72. 104 Munkácsy 2002.65-69. 105 Sági 2002.89. 106 Holló 2002.34.; 41.; Magyar Minerva 1915.72-91. 107 Győrffy 1966.161-162. 175
