H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
delkezett.90. Pozsony múzeumát a „Pozsonyvárosi szépítő-egyesület” alapította 1868-ban. Örök tulajdonul a városnak ajánlották fel, amely a múzeum igazgatását az egyesületre bízta. Első komoly gyűjteményeit a pozsonyi lövészegylet adománya: a polgárság régi fegyverei, zászlói, lőtáblái és díszedényei, valamint Heiler Károly c. püspök értékes egyházi régiségei jelentették. Ide kerültek a pozsonyi céhek régiségei is. A gyűjteményeket a városháza régi kápolnájában és két 16-17. századi termében helyezték el. A város a múzeumot 1898-ban a Főfelügyelőség ellenőrzése alá helyezte, amely 1913 végéig gyűjtemények gyarapítása céljából igen jelentős „államsegélyben” részesítette a múzeumot.91 Ugyancsak városi vagy vármegyei „természettudományi egyesületi”, „közművelődési egyesületi” „városi szépítő egyesületi”, „történeti, régészeti és természettudományi társulati”, „múzeum-egyesületi”, vagy „régészeti egyleti” alapítású az 1865-ös gyulai, az 1868-as pozsonyi, az 1871-es nagyváradi, az 1872-es szombathelyi, az ugyancsak 1872-es temesvári, az 1873-as székesfehérvári, az ugyancsak 1873-as máramarosszigeti, az 1880-as Hunyad megyei dévai, az 1881-es aradi („Kölcsey Egyesület”), az 1882-es Moson megyei magyaróvári, a szintén 1882-es Gömör megyei rimaszombati, az 1886-os komáromi („Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület”), de az 1911-ben létesült Trencsén, vagy az ugyanakkor alakult Szepes vármegyei (lőcsei) múzeum is. Ezeknek a múzeumalapító egyesületeknek igen nagy presztízst adott az a tény, hogy elnökei, alelnökei, jeles tisztségviselői a vármegyék főispánjai, alispánjai, a városok polgármesterei, alpolgármesterei, püspökök, kanonokok, főgimnáziumi igazgatók stb. voltak.92 Egyesületi alapítású volt két jelentős hazai nemzetiségi múzeum is. A túrócszentmár- toni „Múzeumi Tót Társaság” 1893-ban keletkezett és alapszabályának belügyminiszteri megerősítését 1895-ben kapta meg. Gyűjteményei a „DOM” közbirtokosság etnográfiai, régészeti és könyvtári gyűjteményeiből, s a „Zivena” nőegylet etnográfiai gyűjteményéből olvadtak össze. Fontos könyvtárát jeles szlovák személyiségek könyvgyűjteménye alkotta (1912-ben mintegy 8 ezer db.). Régiség-gyűjteménye, éremanyaga 1893-tól gyarapodott, s 1912-ben már a 6 ezret meghaladta. Szépművészeti anyagát ugyanekkor mintegy 180 festmény alkotta. Jelentős mennyiségű néprajzi gyűjteménye öt szobában volt elhelyezve, természetrajzi anyaga pedig meghaladta a 8 ezer darabot. Tárlatai az 1908-ban megnyílt új múzeumi épületben 14 tágas helyiségben voltak elhelyezve. A társaság múzeumát a Főfelügyelőség 1898-tól támogatta. A kapcsolat néhány év múlva lazult, s egy 1912-es feljegyzés már arról tudósít, hogy a túrócszentmártoni „Tót Múzeum a főfelügyelőséggel semmiféle nexust nem tart.”93 A magyarországi (erdélyi) románság „ASTRA” irodalmi egyesületét Nagyszebenben 1861-ben George Barit (Baricz György) és társai alapították. Az egylet később irodalmi és közművelődési egyesületté bővült. 1897-ben határozták el a régiségek megőrzése érdekében a román civilizáció múzeumának megalapítását. Az „ASTRA” múzeum új épületben 1905-ben nyílt meg, s kiállítása román etnográfiai és történeti-kulturális emlékeket mutatott be. (Érdekes, hogy míg a Főfelügyelőség Magyar Minerva 1900 és 1915 között megjelent kötetei mindig közölték a román irodalmi és közművelődési egyesü90 Magyar Minerva 1915.434. 91 Magyar Minerva 1915.493-494. 92 Magyar Minerva 1915.7,190,245,348,368,373,380,445,493,509,597,619,631., 649. 93 MNL OL K736.26. doboz, az 1032-es irat után jelzetlen iratcsomó, 1912. évi állapotjelentés.; http://www.muzeum. sk. [utolsó letöltés: 2015. augusztus 31.] 173
