H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
országi Múzeumegylet eközben végig múzeumpártoló egyesületként folytatta működését.83 A legfontosabb múzeumalapítói és tulajdonosi körről igyekszem valamennyi típus jellegzetes képviselőit bemutatni. A korszak teljes adattárát a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Országos Tanácsa által kiadott Magyar Minerva kötetei adják közre.84 Jeles magánszemélyek több városban alapítottak múzeumot, amelyek a szülőföld iránti elkötelezettség, a civil kurázsi és a lokálpatriotizmus látványos megnyilvánulásai. Gyulán 1865-ben Mogyoróssy János, a Wenckheim grófi uradalom számtartója és a grófi család levéltárának gondozója hozott létre egy érem-, régiség- és ásványgyűjteményből, valamint könyvtárból álló múzeumot, amelyet egy elemi iskola tornácán helyeztek el. A múzeum 1874-ben a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat tulajdonába jutott, majd 1895-ben Békésvármegye Közművelődési Egyesülete vette át, s a múzeumot palotájában helyezte el. Városi tulajdonba a múzeum 1920-ban jutott.85 Múzeumalapítás terén Szabolcs vármegyének Jósa András a kiemelkedő alakja. Dr. Jósa vármegyei főorvosként 1868-ban Nagykállón létesítette a múzeumot, amelynek működését támogatta az 1868 végén megalakult Szabolcsmegyei Régészeti Egylet is. Később azonban az érdeklődés lelohadt, s 13 éven át szünetelt a múzeum működése. 1876-ban Szabolcs megye központját Nyíregyházára helyezték át, s a városban 1892-ben fejezték be a díszes vármegyei székház építését. Jósa ugyancsak 1892-ben felajánlotta gyűjteményeit a Szabolcs Vármegyei Múzeum számára, amit az alispán el is fogadott, de hozzáfűzte: „nálunk az efféle sportok iránt nem sok érzék mutatkozik.”86 Az épület berendezésének költségeit Samassa József egri érsek, valamint a gróf Dessewffy család több tagja biztosította, s így a múzeum 1899-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt.87 Az „Országos Ráth György Múzeum”-ot 1906-ban Budapesten özvegye alapította, s az Iparművészeti Múzeum gondozása alatt állt (és áll napjainkban is).88 A múzeumok többsége — éppúgy, mint a kassai — egyébként civil kezdeményezéssel, közművelődési vagy múzeumi egyesület, társulat tevékenységének eredményeként jött létre. Ebbe a körbe tartozik az „Erdélyi Nemzeti Múzeum”, amelynek megalapítását Kemény József és Sámuel grófok javaslatára az 1841/42. évi erdélyi országgyűlés mondta ki. A Kolozsvárt létesítendő múzeum számára végrendeleti adományokat, ajándékokat juttattak. A múzeum megalapítására mégis csupán a Kazinczy Ferenc születésének centenáriumát ünneplő hazai társadalmi mozgalom idején, 1859-ben került sor. Ekkor grófMikó Imre kezdeményezésére létrejött a múzeum fenntartására és társadalmi képviseletére a„Múzeum-Egylet”, s gyűjteményei 1860-ban már meg is nyíltak.89 Ugyancsak korán, 1849-ben alakult Nagyszebenben az „Erdélyi Természettudományi Egyesület”, amely tervszerű gyűjtésekkel és 1853 és 1896 között jelentős vásárlásokkal és adományokkal madár-, ásvány- és őslénygyűjteményt, afrikai, ázsiai és ausztráliai néprajzi tárgyakat szerzett, s emellett figyelemreméltó könyvtárral ren83 Magyar Minerva 1902.227.; 1915.284-286. 84 Magyar Minerval-Vl. 1900-1932. 85 Magyar Minerva 1915.245.; 1932.418.; Balassa-Zentai 1996.87. (Utóbbi forrás 1921-ről tudósít.) 86 Magyar Minerva 1915.455—456.; Csallány 1969.8. 87 Magyar Minerva 1915.455. 88 Magyar Minerva 1915.77. 89 Magyar Minerva 1915.322. 172
