H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
tók a szatirikus hangvételű írások is/55 1965-ben az egri színház Vannak még csodák című színművét is bemutatta.56 1996-ban a zsurnaliszta emlékére Gyurkó Géza-díjat alapítottak a Heves Megyei Hírlap munkatársai, amelyet március 15-én, a magyar sajtó napján adnak át.57 Pataky Dezső (l 938-199S) Pécsi István 1995-ben, az újságíró halálakor írt sorai rávilágítanak a szerző hozzáállására, stílusára, törekvéseire: „Ahogy Te mondanád, boldogult úrfi-korunk sztorijai elevenedtek meg. Tervek, álmok, féltve őrzött hitek. S azok az olykor-olykor hajnalba hajló, barokk városbéli portyázások. Azok az estéből éjszakába nyúló diskurzusok, gondolatedző, karaktertisztító viták. Azokkal is, akiket akkortájt nem illett megkeresni: tündérszép megyénk viliódzó értelmű plébánosaival, akikkel közösen firtattuk a lét értelmét, a Teremtő csak átérezhető, ám ésszel aligha feltérképezhető csodáit. Másokkal együtt arra a hivatásra esküdtünk, amelyik alapos felkészültséget, bensőből fakadó igazságvágyat, soha szűnni nem akaró búvárkodási ösztönt, s az édes, az áldott anyanyelv tiszteletét követeli... S mindehhez társítottad az élet árnyékos oldalára szorultak ügyének csakazértis képviseletét.”58 Szalay István (1926-1992) Szalay István egy kis hegyi falu szülötteként, egy erdész fiaként mindig komoly érdeklődéssel fordult a falusi emberek életvilága felé. Az egri tanárképzőben tanult tovább, és szülőfalujában dolgozott tanítóként, majd tanárként és iskolaigazgatóként. Egészen korán jelentek meg tollából novellák, elbeszélések, amelyeket a Népújságban publikált, de írásait olvashatták a Szabad Földben és a Nimród című vadászati lapban is. Később a Heves Megyei Tanács általános elnökhelyettese lett.59 Ezekből a rövid életrajzokból is átsejlik, hogy megvolt a hátterük ahhoz, hogy javító szándékú cikkeket írjanak, a falusi közeget górcső alá véve, értelmiségiként. A közösségi és politikai életben való részvétel szintén elősegíthette ezt a fajta hozzáállást. Vizuális tartalom A vizsgált újságokban a nyári konyhával kapcsolatos cikkek mellett elenyésző vizuális tartalom volt fellelhető. Az 1970-es évekig alig jelent meg illusztráció. Témánkat tekintve konkrétan csak egy tűzesethez csatoltak képet a kigyulladt nyári konyháról, ezen kívül a bodonyi, magánkézben lévő, nyári konyhában elhelyezett népművészeti kiállítás helyszíne volt látható belülről. Sok esetben a cikk nem a nyári konyhára fókuszál, így bár van mellette kép (utcakép, tulajdonos, udvar stb.), az a kutatás szempontjából nem releváns. Olyan eset is előfordult, hogy a kép alapján nem egyértelműsíthető, hogy a nyári konyha látható-e rajta. A nyári konyha mentalitást középpontba helyező cikkek egyikénél sem volt értékelhető vizuális tartalom, csakúgy, mint az irodalmi említések, rendeletek, árverések, bűnügyi esetek csoportjaiban sem. 55 Népújság 1974. XXV év£ 56. szám / március 13.8. 56 Nógrád Megyei Hírlap 1965. XXL év£ 250. szám/október 19.4. 57 Népújság 1969. XX évi 284. szám / december 7.10. 58 Heves Megyei Hírlap 1995. VI. év£ 67. szám / március 21.3. 59 http://szalayattila.blogspot.hU/p/szalay-istvan-iro-ujsagiro-1926-1992.html [utolsó letöltés: 2016. november 11.] 146
