H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
ságú épület, a pince, a vaskerítés és a nyári konyha is.45 Több évtizeddel később, 2012-ben a Lindab acél könnyűszerkezetes épületrendszer reklámjában szerepel a nyári konyha, az ajánlott közepes és kisméretű kiszolgáló építmények listájában.46 Ez pedig arra utal, hogy az épülettípusra még napjainkban is van igény, hiszen a hirdetés szövegében másként nem jelenne meg. A különböző nevelő hatású, vagy éppen nosztalgikus hangvételű cikk mellett több olyan is van, amely korabeli társadalmi gondokra hívja fel a figyelmet. Generációs problémákra például több cikk is utal: ezeknek nagyobb részében az erőszakkal nyári konyhába költöztetett idősebb családtagokkal kialakuló konfliktus kerül előtérbe, a közös terek használatával járó problémák és a fiatalok idősekkel szembeni tisztességtelen, esetenként erőszakos viselkedése, ezek a cikkek végigkísérik a 20. század második felét.47 „Hétköznapi kegyetlenség” címet kapta az egyik riport 1970-ben.48 Albérletnek is előszeretettel adták ki a nyári konyhákat, a hirdetések között is találhatók nyári konyhákra vonatkozó felhívások, de a különböző témájú cikkekben is. 1959-ben például Hatvanban albérletbe adta ki nyári konyháját egy idős nő, aki a tél beálltával - arra hivatkozva, hogy nem tudja kiíűteni a lakását - beköltözött ahhoz a fiatal párhoz, akiknek kiadta a helyiséget.49 1965-ben egy riporter próbált az újonnan épült Hadnagy úti lakótelep egyik lakásában szobát kivenni, de kiderült, hogy harmadmagával lakna ott - annyi pénzért, amiért egyébként csak pajtát, fészert, vagy csak egy rosszabb fajta nyári konyhát lehetne kivenni.50 A fordítottja is előfordul, vagyis olyan család is volt - egy albérleteket bemutató körkép szerint -, ahol a tulajdonosok költöztek volna a nyári konyhába, és a szobákat szánták albérlőknek, akár mindet is.51 Az újságírók Néhány név azok közül, akik a nyári konyhákról írtak a második világháborút követő évtizedekben, javító szándékkal, kritikai éllel, vagy nosztalgiával, az összes szövegtípust figyelembe véve. Gyurkó Géza (1928-1984) A Hevesi Szemle főszerkesztője is, a lap létrehozásában játszott szerepet, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, Rózsa Ferenc-díjas újságíró, a Heves megyei Népújság főszerkesztője.52 1969-ben így vallott újságírói pályafutásáról: „Közben találkoztam az emberekkel, vélt vagy igaz sérelmekkel, találkoztam a robogó élettel, amely fellelkesített, a dobogó ostobasággal, amely feldühösített, lelkesedés és düh: kész újságíró voltam már, - magamnak.”53 Egy 1957-es írásában magát kommunista újságírónak vallotta.54 Munkásságában megtalálha45 Berkovits 1967. 46 Heves Megyei Hírlap 2012. XXIII. évf 223. szám / szeptember 22.7. 47 Pl. Pataky 1968. 48 Pataky 1970. 49 Népújság 1959. X. évf 56. szám / március 18.3. 50 Berkovits 1965. 51 Kátai 1968. 52 Dunántúli Napló 1984. XLI. évf 151. szám / június 3.6. 53 Népújság 1969. XX. évf 284. szám / december 7. 54 Új úton 1957. II. évf 18. szám / március 3.5. 145
