H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
van."36 - írja Pataky Dezső 1974-ben. A ház státuszszimbólummá válása, a tárgyak misztifikációja, az anyagi javak birtoklása kapcsán megélt „én más vagyok” érzése explicit módon egy cikk szövegébe kerül.37 A tegnap nyári konyhája a sátortetős kockaházak mögött a múlt része, amelyre jövőt építeni nem lehet.38 Ezzel ellentétben állnak mindazok a beszámolók, amelyek a nyári konyhát elérendő ideálként fogalmazzák meg: így a felszámolandó farkasvári cigánytelep tagjai, akik megkérdezték, hogy újonnan (1966-ban) épített szociális házaikhoz az egri Vécsey-völgyben told- ható-e nyári konyha?39 Ebben az esetben a nyári konyha felépítése vágyott célként jelenik meg. A 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron 1970-ben egyenesen ajánlott életformaként jelenik meg a nyári konyha használata, bár a hagyományos jelzővel kiegészítve: a „korszerűfaluban" áll a bemutató parasztház: „A modern vonalú, mégis sok vonásában hagyományos „parasztház’ szerencsésen egyesíti magában a gazdaporta jellemzőit és mindazt, ami a mai világban joggal elvárható egy modern épülettől. Három szobája, lakóelőtere, összkomfortja van. Ott látom mellette a garázst, de a hagyományos nyári konyhát is. Az utóbbi mellett barkácsműhely, takarmánykonyha, szemestermény-, zöldség- és tüzelőtároló, továbbá borospince is van."40 A ház a „Szép falu - szép ház” tervpályázat díjnyertes terve alapján épült fel.41 A nyári konyha pozitív képét több más írás is jelzi: például a Hort-Csány vonalon lévő vasúti szolgálati lakásról szóló beszámoló 1971-ből, a szoba-konyhás lakásához külön nyárikonyha is tartozik, ami egyértelműen pozitívum a cikkben.42 A kedvező megjelenítések sorába kívánkoznak a nosztalgiázó írások, így például Pataky Dezső 1971-ben, a kenyérsütésről írott cikke. Ennek fő témája a kenyérsütés folyamatának részletes leírása, de mivel a tevékenység a nyári konyhához kötődik, így ez az építmény is megjelenik a leírásban, amelynek egyik része a nyári konyha bemutatásával kezdődik: „Házunk végében állt a pacsitbólfont, pelyvás sárral betapasztott oldalú, kívül-belül mésszelfehérre kent, horpadt nyári konyha. Sarkában egyszerű deszkaasztal, földbe ásott doronglábakkal, rögzített, keskeny ülőkével, elfért mellette az egész család. Volt ott téglából rakott tűzhely is, a nyári főzésekhez, de a konyha legnagyobb részét a kemence foglalta el.”43 1975-ben a sárgabarack befőzés kapcsán emlékezett nosztalgiával Viczián Erzsébet vissza arra, hogy nagymamáj a a nyári konyha üstje mögött hogyan főzte be az édes gyümölcsöt. Érdekes módon itt maga a befőzés került negatív megítélés alá, a szocialista kor vívmányait felmagasztalva ugyanis arra jutott a cikk szerzője, hogy jó, hogy gépek dolgoznak helyettük, megkímélve őket a fáradságos munkától.44 A sárgabarack befőzésének leírása illusztratív példa a nyári konyhák „hagyományos” funkcióinak sorában. A pozitív megítélést, a korabeli divat meglétét erősíti meg és bizonyítja egy lőrinci kőművesmester 1967-es nyilatkozata arról, hogy mi a trend: a veranda, parketta, a nagyfesztávol36 Pataky 1974. 37 Kaposi 1975. 38 Bor 1976. 39 Kovács 1966. 40 Bajor nagy 1970. 41 Mentusz 1970b. 42 Pataky 1971a. 43 Pataky 1971b. 44 Viczián 1975. 144
