H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Verők Attila: „...ciszternák, csűr, magtár és feredőház... " Az etnográfiai gondolkodás korai megnyilvánulása Johannes Honterus Rudimenta cosmographica (1542) című munkájában
Verók Attila ... CISZTERNÁK, CSŰR, MAGTÁR ÉS FEREDŐHÁZ... Az etnográfiai gondolkodás korai megnyilvánulása Johannes Hontems Rudimenta cosmographica (1542) című munkájában A Kárpát-medencei etnográfia története* 1 igen kevés olyan erdélyi szász utazót, felfedezőt, tudóst tart nyilván, aki az etnográfia diszciplínájának megszületése, azaz az 1772. év előtti időkben2 a mai néprajz tárgykörébe3 tartozó megfigyelésekkel, kutatásokkal és leírásokkal foglalkozott. Az első ilyen személy a friss feltételezések szerint erdélyi szász származású,4 a szászsebesi domonkosok növendékeként 1438-ban török fogságba eső Georgius de Hungária (1422?-1502) lehetett, akit a források az alábbi neveken is ismernek: Captivus Septemcastrensis, Magyarországi György barát, Szászsebesi Névtelen, Romoszi diák (Rumeser Student), Transylvanus Sebesiensis, Georgius Alemanus. A mintegy húsz éven át a törökök között élő emlékiratíró Tractatus de moribus, conditionibus et nequicia Tureorum (Roma, 1481)5 című művében részletes leírást adott a törökök szokásairól, tetteiről, életkörülményeiről, hitéletéről és gonoszságairól.6 A könyvtörténetben ez a „Török könyvecske” (Türkenbüchlein) számít az első, erdélyi szász szerzőtől származó nyomtatott könyvnek és az egyik legkorábbi humanista írásnak.7 Különös értéket ad a gyorsan bestsellerré váló nyomtatványnak - a 2017. jubileumi évnek pedig aktualitást -, hogy 1530-as nürnbergi kiadása elé maga a nagy reformátor, Martin Luther (1483-1546) írt előszót, amelyben a később főleg údeírásokban sablonként használt Georgius de Hungaria-féle megállapításoknak aktuálpolitikai vallási színezetet adott, és a török veszély hangsúlyozása mellett beszélt a muszlim és a katolikus vallás viszonyáról, miközben a párhuzamot kihasználva utalt a pápa istentelen hatalmára is.8 Magyarországi György barát munkája egy idegen nép etnográfiai viszonyairól szolgáltatott hasznos ismereteket kortársai és az utókor számára, török fogságba esett keresztény honfi* A tanulmány elkészítését és megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplexfejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. 1 Legátfogóbb és legújabb feldolgozása Kósa 22001. 2 A különböző népeket és kultúrákat leíró tudományág elnevezéseként az etnográfia megjelölést valószínűleg a magyarországi dolgok iránt is fogékony August Ludwig Schlözer (1735-1809) használta először 1772-ben Göttingenben megjelent Vorstellung seiner Universal-Historic című művében, vö. Stagl 1974. Más felfogás szerint is 1770 körül keletkezhetett a fogalom göttingeni tudós körökben, vö. Gareis 2006.593. 3 Ebben a tanulmányban nem kívánok belemenni az etnográfia-néprajz-etnológia fogalomegyüttes lehetséges elkülönítéseibe, differenciált megkülönböztetésébe. Az etnográfia - és a 19. században meggyökeresedett tükörfordítása, a néprajz - megnevezést kizárólag a különböző népek (vagy akár saját etnikum) társadalmi viszonyainak, (népi) kultúrájának leírásával és összehasonlító vizsgálatával foglalkozó tudományág értelemben haszndom. Ahogyan írásom kiválasztott alanya, Honterus is tette, noha ő maga ezt a fogalmat még nem használhatta. 4 Az erdélyi német származás legharcosabb képviselője, Reinhard Klockow szerint a Szászsebesi Névtelen „németajkú erdélyi ember volt" (ford. VA.) („er war ein deutschsprachiger Siebenürger") lásd Klockow 2002-2003.80. 5 Modern kiadásai német és francia nyelven: Georgius de Hungária 1993 és 22007. 6 Magyar kiadásban mindeddig kétszer látott napvilágot vö. Fügedi 1976 és Tardy 1977. 7 Sienerth 1997a. 77. 8 A „Török könyvecske"-ről és Luther előszaváról valamivel részletesebben ír Cziraki 2006.224-225. 115
