Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján
terepbejáráson már hat, több esetben sok száz őrlő- és malomkőtöredéket rejtő helyszín közül választhattunk. A kutatást ismét a domoszlói önkormányzat támogatta. A leletanyag korának megállapítása Kompolt-Kistér és Üllő 5. sz. lelőhelyek alapján történt; a Mátraalján készített őrlőköveket a neolitikumtól kezdve jóval az őskor végén túl, a malomköveket a szarmata kortól az avar kor végéig biztosan használták.17 A darabok meghatározásához a Rajna parti Mayen-Koblenz/Mayen-Kottenheim kőfejtőiben végzett ásatási eredmények alapján felállított őrlő- és malomkőfajták kronológiáját is felhasználtuk.18 Az őrlő- és malomkövek nyersanyagának (pirox- én-andezittufa) makro- és mikroszkópos leírása is elkészült.19 Bár az elterjedési terület feltérképezése még csak az elején tart, az már most biztosra vehető, hogy ezek a bányák rengeteg őrlő- és malomkövet termeltek, hiszen az azonosított leletkoncentrációk körülbelül 'A részének bejárása során is már több mint 2500 db őrlő- és malomkőtöredék került felmérésre (az eredmények kiértékelése folyamatban van). A mátraaljai nyersanyagból készült őrlő- és malomkövek előfordulnak egyes ludasi, egri, és apci lelőhelyek leletanyagában is.20 Kősáncok és malomkövek A Mátra déli lejtőinek egyik sajátossága, hogy gyakran andezit vulkáni bombákból („ terméskövekből”) álló, néha jelentős vastagságot elérő kőgörgeteg, kőtenger borítja őket. A kősáncok építői ezt a helyben elérhető nyersanyagot használták fel. Kedvező tulajdonságú nyersanyagból, tehát az andezitnél puhább, jól faragható, durva felületű, repedésmentes andezittufából pedig az őrlő- és malomkővágók készítették termékeiket. A feltételek együttes teljesülése esetén pedig a kősáncok és az őrlő- és malomkő töredékek esetleg együtt is megtalálhatóak egy lelőhelyen. Ezt az elképzelést megerősítette a 2014 júniusában azonosított malomköves sánc a domoszlói Középső-hegyen. Az elméletem ellenőrzése céljából megvizsgáltam a Mátraalján található kősáncokat, illetve Mátrafüred-Dobogó nagyszámú régészeti lelettel igazolt bronzkori erődített telepét, ahol lyukas kézi őrlőket említettek. A mátraaljai, szétszórtnak tűnő kősáncok azonban több szempontból különböznek a klasszikus őskori erődített magaslati telepektől: 17 T. BÍRÓ Katalin 1999. 258. 18 VON BERG, Axel 1995. 25. sz. táblázat. 19 T. BÍRÓ Katalin-PÉTERDI Bálint 2011. 527-529. 20 A lelőhelyek kőanyagát Domboróczki László felkérésére, illetve Fodor László jóvoltából tekinthettem meg. 98
